IV.fejezet

355 20 0
                                    

   Beleultem a rozsdás székbe . Lecsatoltak a kezem , hogy ne tudjak mozogni. A gépek amik a szék korul voltak, ramcsatoltak. Tapados korongokra végződtek a csövek vegei. Hidegek voltak. Kirazott a hideg. Rossz érzések támadt. A lány megjelent előttem

 -menj el tolem- kialtottam.-mit akarsz? Miért vagy mindig itt? Miért kísértész?

 - kínozni akarlak. Azt teszem veled amit csak akarok. Vegig akarom nézni ahogy szendvedsz itt bezárva. Túl jól éltek idaig. Most itt az ideje egy ki rossz életnek is...

 -menj el!! Hagy békén!! 

 -nyugodjon le! Senki nincs itt!-mondta az orvos.

 -de maga nem látja?? Ott van a falnál!- oda mutattam, és már nem volt ott senki. Az orvos odanezett.           Legyintett egyet. Es a gépek felé indult. Megnyitott egy nagy kék gombot. A testemen a hideg gumikorongok melegedni kezdtek. A korongok körül pirisodni kezdett a bőröm. Furcsán éreztem magam. Rosszul lettem. Hanyongerem van. Hanyni fogok. Erős verszag csapta meg az orrom. Na hát kossz szépen. Most még jobban érzem magam. Vajon honnan jöhet ez a szag. Halk suttogassuttogast hallotam az ajtó felől. Nem értettem teljesen ,higy mit akar mondani. De volt amit ki tudtam venni. "Erzed ezt? " "ez a te véres lesz!" " azt hiszem itt jobban tudtak kínozni" " "nem mehetsz haza!nem engedem!". Fenikezdtem. Vajon ki lehet ez? Mit akar? Mit tartottam neki, hogy még kell bunhodjek érte?? A vizsgálatok után kiengedték. Visszavitték a szobamba. Megint a négy fal között vagyok. Hurra!! Mikor beléptem a szobába az ágyamon egy levél volt. Az írás kiolvashatatlam volt. Pár szót ki tudtam venni. De nehezen. A végén aláírás helyet egy ujjlenyomat volt. Vérbe marthatta az újat és úgy nyomta a lapra. A suttogast megint hallotam. Ugyan azokat mondta. Az ajtom előtt volt, kívülről. Racspott az ajtóra mely vasból volt , így eléggé hangos volt. Egyre ingerultebben kezdett kiabálni. Jott az őr. 

 - mi folyik itt? - kérdezte az or. Fogta a lányt, és magaval rántotta. Ezek szerint, nem csak kepzelodtem. De vajon ki lehet az? Ismerem? O honnan ismer engem? 

 - még vissza jovok!- mondta , majd az or elvitte. Kimentem az udvarra levegozni. Egy nagy udvara vilt az intézetnek melyet egy gyonyoru szep zöld fű fedett, rajta helyenként fehér padok, és lehetett kérni pokrocokat amikre le lehet ülni. Leültem az egyik padra. A nap felmelegített. Kellemesen meleg volt. Csak néztem magam elé és azon töprengeni hogy hogyan kerülhettek ide. Miért nem hisznek nekem? Mindegy is... Itt akarmint mondhatok, ugysem hisznek nekem, mert ide végülis azok kerülnek akik látnak másokat, vagy hallanak hangogat, vagy akarmi ....

 Hat miért is hinné itt egy akarmilyen ember nekünk? Odajott egy srac hozzam.

 - leulhetek?- kérdezte. 

 - persze! Kék szeme volt és világos barna haja. Jól nézett ki... De nekem ott van Criss, akit már lehet ,hogy soha többet nem látok.

 -hogy hivnak?

 -Dia. Téged? 

 - Eric.

 - hogyan kerültél ide be?

 - hosszú történet. 8 éve vagyok itt. Hosszú időnek tűnik, de nem volt az. Hamar eltelt. 10 éves voltam, és átvitték a szüleim a szomszédból, hogy vigyázzon rám ameddig ok távol vannak. A szomszéd nem akart velem lenni. O tv-t akart nézni, en meg játszani. Hat hagytam. Kimentem a konyhába és fogtam egy kést, majd hatbaszurtam. A férje pont akkor jott be az ajtón . fele fordultak em pszihopata mosolyal néztem rá. Egybol becsukta maga mögött az ajtót. Pár perc múlva a szüleim megjelentek az ajtoban feherruhas emberekkel. Akkor az éjjel kerültem be ide. Azóta egyszer leszurtam a szobatarsam. Azóta nem kaptam. De azt mondták hogy mostmar fogok kapni egy új lányt. Te hogyan kerültél ide?

 - osszeestem egyik reggel a suliban mert a pasim elhúzott szó nélkül, vagy nem tudom mi lett vele. Mikor reggel kimentemt a mosdóba még ott volt. Mire visszamentem már sehol. Csak a penztarcajat hagyta az ejjeliszekrenyemen. Anélkül sehova nem menne el. Bementem a suliba. Az legjobb barátja azt mondta hogy adja át nekem hogy mindig is nagyon szeretett. De o sem tudta hogy hova ment. Azt sem tudta hogy elment. Nem tudta hogy miért mondta hogy adja at nwkm. Akkor ott osszeestem. Hivtak a mentoket. Behoztak ide utána mert láttam egy lányt aki meg akar ölni. Es mostanaban is látom. Egyszer már láttam az ablakokból. Ugyanis a szobám ablaka pont a rendes szobám ablakába néz. Itt lakók az épület másik oldalán. Mindig is láttam ezt a helyet.na és így kerültem be ide.

- Ertem.  

- Na viszont nekem most menem kell.-koszontem el.

Itt RagadvaOù les histoires vivent. Découvrez maintenant