Evan kihúzott egy hordót az egyik szobából. Lecsekkolta Effie-t a nappaliban, hogy még mindig ott van-e, de csalódottan látta, hogy az egyetlen, akit életben hagyott volna, elárulta azzal, hogy elbújt előle. Ráadásul Jake fejét is ott hagyta. Dühében megindult a nappaliból vezető kis szobába, de hátulról ráugrott bátorságot véve magán, Jess. Evan hátán csimpaszkodott. Evan háttal neki ment a falnak, ezzel Jess-t felkenve a falra. A lány gyötrelmes hangon felkiáltott, mikor neki ütközött. Evan csak mosolygott rajta. Szőke haját kezére tekerte és oda vonszolta a hordóhoz. Megemelte Jess fejét, aki mindeközben könyörgött az életéért.
- Kérlek, Evan. Én sosem akartalak téged bántani! – nézett zöld szemeivel Evan rideg szempárjába.
- Evan ne csináld! – szólt a lépcsőről Evan-ra Kat.
Evan a lányra pillantott s elmosolyodott. Belenyomta Jess fejét a vegyszerbe, majd maró savba a lány egész testét. Kat ezek láttán torka szakadtából kezdett el ordítozni. Evan mit sem törődve ezzel a pincébe ment, gondolván, hogy a többiek ott vannak.
Kat elcsodálkozott azon, hogy a fiú nem felé indult meg. Erőt vett magán és felment a pincébe, ahol ott volt Hannah. Remegve ült a padlón. Kat odahajolt hozzá.
- Hannah.. – kezdett bele a lány feldúltan.
Kat még mindig nem fogta fel, mi zajlik körülötte.
- Hallottam mindent, Kat – mondta remegő hanggal.
- Mi mindent?
- Mindannyiunkat meg fog ölni! – nézett rá könnyei pedig megindultak.
- Hannah, kijutunk. Ígérem – vágta rá Kat – vagy ha azt nem, megöljük mi.
Igaz, legbelül minden ereje elhagyta, de tudta, hogy most kell igazán erősnek lennie. Ha nem másért, legalább Hannah miatt s a saját életéért.
YOU ARE READING
𝑫𝒓𝒆𝒂𝒅 ☆彡 𝑷𝒆𝒕𝒆𝒓𝒔
HorrorVajon hogyan végződik az a bizonyos szülinapi buli? | befejezett |