Szerethetlek?

14.

TYLER

Hátrafordultam, hogy megnézzem ki az, és ott vigyorgott Jasper, kezét a vállamon pihentette, s közben a szemével a számat nézte.
-Te idióta gyökér, hogy tehettél ilyet??! Hogy mennél a jóanyád kurva picsájába, Jasper! - ordítottam rá, majd felálltam a padról, megkerültem, és Jasper elé álltam. Megfogtam a pólóját, és másik kezemmel tiszta erőmből képentöröltem. De olyan erővel húztam be neki, hogy még az én kezem is belesajdult. Jasper hátraesett, és fájdalmasan az arcát fogta.
-Csak azért tettem, hogy elfeledd őt! Hogy engem azeress! De rosszul csináltam, és nem döglött mwg az a faszfej gyerek, ígynem lehetek veled! Basszátok meg kurva anyátok, pöcsök! - azzal felállt, s elkezdett futni, de én szerencsére utolértem és hamar tárcsáztam a telefonomon a rendőrséget.
-Haló, itt Tyler Sellins beszél. Igen, én jelentettem fel Jaspert, de moat vallomást tett nekem, így gondoltam, értesítem magukat. Igen. A főtéri parkban, a vége felé. Rendben. Köszönöm. - majd letettem a telefont. Igen, most jönnek el Jasperéet, ugyanis ha erősebben ütött volna Sammymre, már nem élne, így ez gyilkossági kísérletnek számít. Azt mondták, pár percen belül itt lesznek.
Körülbelül tíz perc után meg is érkeztek, Jaspert addig, amíg ide nem értek, lefogtam, bár szabadulni akart, de úgylátszik, nem hiába volt az az öt év karate. Bevonszolták a kocsijukba, majd megköszönték és elhajtottak.
Én szépen hazasétáltam, majd nagy nehezen, de végül elaludtam.

2 nappal később

Ma reggel az orvos azzal költött fel (telefonon), hogy Sammy megébredt, és elmondása szerint, jól van. Hála égnek! Hamar felkaptam magamra egy pólót és egy gatyát, és meg sem mosakodtam, vagy reggeliztem, de már rohantam is a kórházhoz meglátogatni Sammyt.
Ahogy odaérfem, az orvosba botlottam, aki mosolyogva üdvözölt, majd, látva türelmetlen arckifejezésemet, felvezetett Sammyi szobájához. Belépve az ajtón görcsbe rándult a gyomrom, ugyanis eszembe jutott az, amit az orvos mondott a műtét után. Hogy lehet, Sammy nem fog megismerni, vagy megváltozik.
Az ágyon ott feküdt Sammy, s mikor megpillantott, elmosolyodott. Hál' istennek megismert! Odamentem hozzá, megöleltem, majd mélyen a szemébe néztem.
-Akkor én magukra hagyom önöket - mondta az orvos, majd kiment a szobából.
-Ty, mi történt? Nem emlékszem semmire! - szontyolodott el a drága, megsimítottam fejét, majd az állától fogva magamhoz húztam. Mikor ajkaink összeértek, akkor esett le, mennyire hiányzott is ez. Hogy érinthessem, csókolhassam, szeretkezzünk. Nem is tudom, hogy bírtam eddig.
Meglepő módon Sammy vadul visszacsókolt, és elkezdte nyelvével az alsó ajkamat nyalogatni, mire kinyitottam a számat és hirtelen belémnyomta a nyelvét. Nagyon meglepődtem, ilyet eddig nem csinált. De ennek ellenére hagytam magam, hadd élvezze ki a csókot. Pár perc múlva lihegve elváltunk, én meg kitágult szemekkel néztem a perverzül vigyorgó Sammyt.
-Azt a kurva de jó volt ez! Na ez hiányzott nekem! - mondta diadalittasan Sammy. Mi van?!?!?!?!? Sammyt, mióta ismerem, nem hallottam káromkodni. Ez elég furi....
-H-hát ja, tényleg jó volt. És, csak hogy tudd nekem is borzasztóan hiányzott ez. Nem is tudod mennyire - mondtam neki, mire kezével végigsimított a hasamon.
-Alig várom, hogy hazamenjünk, és egy jót szexeljünk! Vagy akár többet is - kacsintott rám, mire majdnem leájultam az ágyról. Nem gondoltam volna, hogy ekkora sérülést szenvedett Sam. Hogy milyen perverz lett! Hova tűnt az én édes kis félénk Sammym? Merre van?
-Na, azt én is várom - válaszoltam barátomnak, majd röviden elmeséltem neki, mi is történt vele.
-A kurva anyját annak a geciszopó Jaspernek! Felőlem rohadjon a dutyiban élete végéig is! Bassza meg! - káromkodta Sammy, s a hatás kedvéért belecsapott a takaróba.

Na mára csak ennyit tudtam írni. Szörnyen röstellem, hogy régóta nem volt rész!
Vteolj, ha tetszett! :-)
És írj egy kommentet a véleményeddel a részről! ;-*
Puxech: bERTA ;-*