Fejezet 5

626 18 0
                                    

-K@RVA ÉLETBE- ordítottam.A szemeim már szinte mint a patakok.

- Mi a baj?- jött be Emma a szobába lihegve.

-Ez kérlek szépen ez!-suttogtam.

-MIVAN?!

- Én is ezt kérdezem magamtól te tuti nem írtál neki ILYET.

- Ne sírj ezért megmondjuk neki hogy ezt nem te írtad! Oké?

- Re-rendben.- motyogtam.

                                                                                                  idő ugrás.............

Reggel arra ébredtem fel hogy anya ébresztget. 

-Bia,Bia..-Szólítgat anya.

-I-igen?

- Elmegyek a kórházba rák szűrésre.

- Oké. Sok szerencsét- feleltem.

-Szia. - adott egy puszit anya.

- Szia anya.

                                                                                                         idő ugrás.........,..........

- EMMA!!!- Ordítottam.

- hajh mhhiihhhvhhhahhhnhh.- mondta a reggeli mórgos hangján.

-Jajj de cuki vagy DE PUSZTULJ KIFELE AZ ÁGYBÓL!!

-Muszáj?!

-iGEN! Na pusztúsz nézünk filmet.

-haaahhh.

-Ne ízélj má'.- felöltözött Emma, aztán néztünk filmet. Hamarosan haza jön anya.

-Én készülődők anya már biztos aggódik.

-Oké. Nekem megmindjárt jön anya.

Egy kis idő múlva...

-Szia.-szólt Emma

- Szia.

No hat bocsanat az ékezet nelkuli irasomer. Es a bunko elkoszonesemer  az iskolaban irtam a fejezetet informatika oran es vege lett az órának 😔. Szoval ennyi lenne az otodik fejezet Sziasztok.

Egy depressziós lány naplójaWhere stories live. Discover now