~2. rész~
Barátom arcát pillantottam meg, aki mutogatni kezdett, hogy engedjem be. Beengedtem mire neki kikerekedett a szeme.
- Egy pillanat!- mondom és megfogom a ruháimat. Míg én öltöztem addig hallottam, hogy Cody bekapcsolja a tv-t.
- Csak hogy készen vagy!- mondja, és felém lépve megölel.
- Neked is, szia!- ölelem vissza nevetve.
- Szóval azért jöttem, mert beszélnünk kell!- váltja komolyabbra a szót.
- Miről?- kérdezem, miközben leülök íróasztalomhoz.
- Kislányom, alvás!- nyit be anyu a szobába - Oh, Cody! Sajnálom, már elég késő van, majd holnap beszéltek!
- Rendben asszonyom. Akkor viszontlátásra és jó éjszakát!- köszön Cody egy arcra puszival, majd kisétál az ajtómon.
- Anyu! Épp valami fontosat mondott volna!- mondom neki.
- Rá ér holnap is. Reggel suli és elég késő van. Jó éjt aranyom, álmodj szépeket!- nyom puszit homlokomra. Eldünnyögtem egy ,,Neked is jó éjt!"-ot aztán befeküdtem ágyamba és elaludtam.