Nem érdemli meg hogy szomorú legyen, már 12 éve ismerem és még sosem volt ilyen! A nap vége felé végre ki csengettek az utolsó óráról is... Így a szokásos módon haza kisértem Jasmint aminek a vége az lett hogy be mentem hozzá. Még ő az ágyán zokogva karolta kedvenc plüssét, én azon gondolkodtam mit tegyek az ellen hogy ne sírjon. -Jasmin! Ne sírj már! Már vagy fél órája itatod az egereket!😪 mindjárt én is sírva fakadok! mondom szomorúan mire meg hallom csilingelő nevétését...- Shawn! Miért fáj ennyire? Kérdezi lehajtott fejjel...
-Talán mert szereted? -nézek rá hülyén majd mellé ülök. -Figyelj rám! Ne gondolj rá és jobb lesz! Nem fog fájni meglátod!
-Biztos? szipog mellettem.
-Biztos! Amúgy meg...elég szép, csinos és okos lány vagy! Biztos találsz valakit! Ki tudna ilyen pofinak ellenállni?! Gyönyörű vagy! mondom mire fel pillant rám, szólásra nyitotta száját de nem hagytam hogy bele kezdjen....
@Jasmine@
Épp szólásra nyitottam vólna szám mikor Shawn közel hajolt....és meg csókolt...nem tudtam mire véljem, de élveztem gyengéd csókját így vissza csókoltam...ekkor Shawn elszakadt tőlem.
- Asszem most megyek! fogta meg táskáját és ki viharzott az erkélyen....
