- Hogy mi?- kérdezem könnyes szemekkel.
- Szakítok veled! Szia Jasmine!- mondja, majd elsétál mellettem. Hogy mi??? Ez most komoly??? Olyan jól meg voltunk és erre... Könnyes szemekkel kezdtem sétálni a lány WC felé, amikor valaki megragadta a kezem.
- Na mivan? Csak nem kidobtak?- tolt a szekrényhez Austin. Az a srác, akit mindenki utál... Beképzelt idióta állat...
- Hagyj békén!- szakadnék ki kezei közül, de ő nem enged.
- Austin! Engedd el! Hagyd békén!- hallom meg Cody hangját, aki kiszabadít „támadóm" kezéből. Futni kezdek a mosdók felé. Mikor beértem a földre rogytam... Miért velem történik ez az egész? Még vagy 6 másodpercig sírtam, mikor Shawn lépett be az ajtón. Felkaptam a fejem.
- Shawn ez a lány WC.- mondom zokogva, mire ő leguggol mellém.
- Nem érdekel! Mi történt? Jól vagy?- kérdezi
- Nem, nem vagyok jól! Cody épp most szakított velem!- ölelem át, így könnyeim az ő vállát áztatják.
-Jasmine! Ne sírj! Minden rendben lesz! Cody egy idióta, hogy dobott. Nem érdemel meg! Mutatsd meg neki, hogy nem érdekel és, hogy túl lépsz rajta!- mondja, miközben felállít és letörli a könnyeimet. Én csak bólogatok, miközben a táskámban turkálok a fésűmért. Kibontottam a copfba fogott hajam, majd elkezdetem fésülni. Végül a csaphoz léptem megmosni az arcom. Persze én az okos fejemmel nem gondoltam át tettem így kerestem egy zsebkendőt, de nem találtam.
- Van egy zsepid?- kérdezem szipogva
- Nincs, de várj egy percet!- ledobja a táskáját majd leveszi ingjét és az alatta lévő fehér pólóját.
- Tessék! Szükséged van rá!- mondja és kezembe nyomja.
- Köszönöm!- mondom, és meztelen felsőtestéhez bújok. Érzem, hogy izmai megfeszülnek. Eltolt magától, majd meg dörzsölte tarkóját.
- Nem így kéne ölelkezni... Még a végén azt hiszik, hogy mi...- nevet kínosan. Erre nem válaszoltam csak megtöröltem vizes arcom és a pólóját a táskámba hajítottam.
- Úgy érzem, azt már nem kapom vissza!- nevet.
- Jól érzed!- csalogatok egy halvány mosolyt arcomra. Míg Shawn felvette ingjét én addig copfba raktam a hajam.
