Telefonom csörgésére ébredtem fel. Felkullogtam a lépcsőn és látom Oliver hívott.
"-Szia! Rosszul esett ám, hogy reggel ott hagytál.
-Szia. Nem akartalak megbántani. Neharagudj.- válaszoltam kómás, rekedtes hangomon.
-Semmi, semmi. Ma láthatlak? Park? Vagy szülők nem engednek?
-Itthon sincsenek.-nevettem bele a hívásba.
-Akkor mit szólnál ha elmennék hozzátok?
-Gyere.
-Egy óra és ott vagyok."- rakta le a telefont. Egy óra. Van egy órám rendet rakni és elfogatható állapotba hozni magam. Végül,mint kiderült csak a szobámban volt kupleráj. Gyorsan elpakoltam. Irányom a fürdőmbe vettem, gyors zuhany után sminkelni kezdtem. Kevés alapozót, spirált és elmaradhatatlan tusvonalamat húztam meg. Ami ezúttal kicsit cicásra sikeredett. Kifésültem,majd begöndörítettem a hajamat. Ránéztem az órára kb 15 percem van még. Szaladtam is öltözni. Egy sötétbordó szoknyát vettem fel. Hozzá pedig fekete bokazoknit. Csak nem lehetek mezítláb. Van még 5 percem. Elővettem doboz Malboromat és az utolsó szálat szívtam el belőle.
-Ezt is kell vennem.-jelentettem ki magamnak. Mire az utolsó szíváshoz került a sor, szólt is a csengő. Eldobtam a csikket, majd beparfümöztem magam és indultam is le a lépcsőn.
-Nyitom!-kiáltottam. Odafutottam az ajtóhoz ami ez után nyílt is ki.
-Szia!-ugrottam a nyakába.
-Hello!- üdvözölt vissza- Milyen gyönyörű vagy..-mosolygott rám.
-Köszönöm szépen.-mosolyogtam és pördültem egyet a szoknyában. Bevezettem a lakásba és leültettem a kanapéra. -Kérsz valamit? Inni, enni?- kedvesen rámosolyogtam.
-Körbevezetés nincs a listán?-kacagta el magát.
-De.-nevettem rá vissza.
-Gyere.
Felállt a kanapéról és jött utánam. Milvel az alsó szinten alsó szintem anyámék és a húgom szobája van és apu volt dolgozószobálya ezért oda nem vittem be. Felmentünk a lépcsőn. Megálltam a szobám ajtaja előtt és benyitottam.
-Ne ez itt az én szobám.-furdultam oda hozzá.
-Wáó.. Gyönyörű a szobád.-ámélkodott el.
-Köszönöm.-pirultam el- Viszont lehetne egy nagy kérésem hozzád?-néztem rá boci szemekkel.
-Mi lenne az?-kérdezte kiváncsiskodóan.
-Tudnál nekem venni 2 doboz Malborot? Kifizetem esküszöm. Csak ugye nekem nem adják ki.
-Persze.-mondta aranyosan. Mosolyogtam rá. Órájára pillantott, és aggódó arccal rám nézett.
-Most viszon haza kell mennem. Ne haragud..-mondta.
-De hát csak most jöttél.-szomorodtam el.
-Tudom.. Csak még van egy pár elintézni valóm.-mentegetőzött.
-Mindegy..Ki kísérlek.- mondtam. Bólintott, majd leindultunk a lépcsőn. Odaértünk az ajtóhóz elköszönt és már ment is. Elszomorodtam egy kicsit. Felszaladtam a szobámba levetkőztem és letusoltam. Lemostam a sminkemet, felvettem a pizsamám és beugrottam az ágyba. Majdnem elaludtam mikor eszembe jutott vásárolnom kell. Írtam gyorsan egy üzenetet Olivernek, hogy el e kisérne oda is holnap. Megvártam a választ, majd elaludtam. Másnap reggel kelés után gyorsan lezuhanyoztam és egy natur sminket dobtam fel. Felvettem egy fekete felső és egy szintúgy fekete rövidnadrágot. Egy bokazokni és Adidas cipőm. Készen állok vásárolni.
-Várjunk csak... Valami hiányzik a szettből..-gondolkodtam hangosan.-Megvan!!-kiáltottam fel. Előkerestem fekete nagy karimályú kalapomat.
-Na így vagyok tökéletes.-jelentettem ki. Felhívtam Olivert, hogy kész van e és mikor indulhatunk. Kiderült, hogy már itt van a lakásunk előtt. Felkaptam a tárcám, a telefonom,kulcsomat és egy napszemüveget. A szemüvegen kívül mindent beledobtam egy táskába. Lebaktattam a lépcsőn, kinyitottam az ajtót, kimentem és zártam is vissza. Oli már a kapunál várt.
-Jó, hogy itt vagy már.-nevetett.
-Hahaha.-forgattam meg a szemem.
-Csinos vagy.-mért végig.
-Köszi.-mosolyogtam rá.-Mehetünk? Vagy még nézegetsz egy darabig?-nevettem el magam.
-Me-mehetünk..-dadogta. Úgy érzem zavarba hoztam őt. Elindultunk elsőnek cigarettáért mentünk. Oliver bement én kint megvártam. Pár perc eltelte után ki is jött, és kezembe nyomta a 2 doboz Malborot.
-Köszönöm. Mennyi is volt?-kérdeztem és kerestem is elő a tárcám.
-Hagyd csak.-mosolygott kedvesen.
-Hát..rendben..Akkor mehetünk vásárolni?
-Indoluljunk.-vágta rá rögvest.
El is indultunk. Bementünk egy supermarketbe, megvettem a szükséges dolgokat, talán még pár pluszt is és már mentünk is. Segített cipekedni. Hazaértünk, bekísért.
-Mond csak lehet egy nagy kérésem?-nézett rám.
-Mond csak.-hagytam abba a pakolást és fordultan oda hozzá. Láttam kicsit zavarban van.
-Itt maradhatok nálad pár napra?-nyögte ki.
