A Long Story Of My Life

♥-6-♥

-Mi történt Luke?-kérdeztem felé fordulva.
-Semmi nagy dolog. De nem ezért jöttem. Azt akarom mondani, hogy sajnálom.
-Mit?
-Azt, hogy nem válaszoltam.
-Semmi baj. De elmondod, hogy mi történt?
-Lena, ha elmondom nem hiszel nekem és tuti nyomulásnak meg sajnáltatásnak nézed az egészet, úgyhogy inkább hagyjuk. Mi lenne, ha elfelejtenénk?
-Hát akkor felejtsd el, de engem is! Vissz' lát Luke Hemmings!
-Lena ne ha...-itt félbeszakítottam.
-Menj el! Most!
-Rendben. Szia! Sajnálom...őszintén.
Ezzel kiment és én sírtam. Habár nem tudom miért, mivel nem is igazán ismertem, de úgy éreztem mintha már régóta ismerném. Titkolózik. Elegem van belőle! Elegem van a kék szemeiből, elegem van a tökéletes hajából, elegem van mindenéből! Elegem van Luke Hemmings-ből!

****Luke szemszöge****

Utálom magam. Minden miattam van. Miattam sír. Ebből elég soha többet nem találkozok vele. Nem akarom így látni. Ha megtudná, hogy miatta verekedtem....szörnyű lenne. Ashton Irwin mindig is utált általános suliban és most ott volt a parkban, amikor megmentettem Leny-t és azt mondta, hogy a közelébe se menjek többet. Én visszaszóltam neki, de ő megütött én meg vissza, így ment amíg ki nem vertem belőle még a szuszt is. Nem tudom mi van köztük, de azt hiszem valamibe belekeveredtem. Nagyon.

****Lena szemszöge****

Ez vagyok én miért is lepődtem meg, hogy újra csalódnom kellett. Mit vártam egyáltalán?? Azt, hogy az első ember, akivel találkozok megismer és megbízhatok benne. Pfff...szánalmas vagyok.