Impossible*Blake Gray Fanfiction*

Five

-Te ki a rák vagy?-fordult Colin Blake felé.
-Én kérlek szépen nem rák vagyok,hanem egy irtózatosan helyes
ember-felelte Blake magabiztos mosollyal.
-Leszarom hogy milyen vagy, az érdekel hogy mit keresel itt?!-mondta Colin én pedig csendbe hallgattam.
-Blake vagyok, Rachell barátja-mosolygott rám.

Colin szemei lángokat szórt és amikor rámnézett haragot láttam tekintetében.

-Igaz ez?-mutatott Blake felé
-Igen, mármint nem úgy a barátom hogy együtt vagyunk vagy valami hanem osztálytársi barát-mondtam elkerülve a kínos helyzetet.
-Aha-mondta Colin.
-De ez másképp lesz hamarosan-mondta Blake.
-Nem lesz-mondtam.
-Áhh nem érdekeltek húzzatok a picsába-mondta Colin és kiviharzott a lakásból.

Blakere néztem aki elmosolyodott.

-Miért vagy itt?-érdeklődtem.
-Szügséged volt rám-lépett közelebb mire én hátráltam egy lépést.
-Lehet egy kèrdèsem?
-Kettő is-kaccsintott.
-Miért van az hogy a suliba nem szólsz hozzám, csak egésznap bámulsz, de délutánonként nálam vagy?-néztem rá amolyan *hallgatlak* pillantással.
-Hát...azt most inkább hagyjuk-mondta mosolyogva.
-Ne hagyjuk, nem hagyhatjuk-mondtam hallkabban.
-Mesélj nekem-kérte és odasètált a kanapéhoz majd helyet foglalt rajta.

Odamentem és leültem mellé, ajkait kinyitotta és beszélni kezdett.

-Hogy értetted azt hogy nem hagyhatjuk,miért nem?-kérdezte mosolyogva.
-Nem akarod hallani-mondtam.
-De érdekel a véleményed-mondta őszintén-Mesélj-kérte.
-Csak hogy...nem értem hogy az emberek miért tesznek úgy mintha az egyáltalán nem fontos dolgok olyan fontosak lennének mìg azt ami igazán számít elfelejtik?-mondtam mire Blake a szemembe nézve elvigyorodott.
-Imádom amikor ilyen elméletek mondasz-mosolygott rám.
-Mi?-kérdeztem vissza mert az a szó lengett előttem hogy imádom.
-Jól hallottad-kaccsintott rám én pedig mosolyra húztam számat.
-Szerinted ez hülyeség?-kérdeztem.
-Az a hülyesèg hogy az a gyerek a volt barátod-mondta idegesen.
-De nem volt semmi komoly, mert pár hónapig voltunk csak együtt és amúgy is szerintem állandóan csalt, mindenkivel aki szembe ment vele a folyóson és lány-mondtam mire Blake átkarolta a vállam.
-Hát...Nem ekkora barmot èrdemelsz-puszilta meg arcomat.
-Blake-szóltam rá.
-Nyugi kislány, ez még csak baráti volt.-mondta perverz vigyorral.