Impossible*Blake Gray Fanfiction*

Six

A tanárok ma hajtottak minket, egy csomót körmöltünk.
Matekon Mr.Sky egy csomó házit adott fel aminek egyáltalán nem örültem, ugyanis kinem állhatom ezt a tantárgyat, ráadásul nem is értem...

Órák után, amikor pakolni kezdtem Blake állt meg a padom mellett én pedig kérdőn néztem rá.

-Mizu kislány?-kèrdezte perverz vigyorral.
-Miért hívsz kislánynak?-érdeklődtem.
-Mert ez tetszik?!-kérdezett vissza.
-Na jó, én megyek-raktam bele unottan a táskámba a füzetem és elindultam az ajtó felé de Blake megállított.

-Mit akarsz tőlem de most komolyan?-kérdeztem de még Blake mindig a csuklómat fogta.
-Egy randit-mondta mosolyogva.
-Egy randit?-kérdeztem vissza de alig bìrtam ki hogy ne mosolyodjak el
-Igen, és látom tetszik-kaccsintott.
-Elmennék veled, azt bevallom, de matekot kell csinálnom, és az nálam eléggé időigényes-mondtam.
-Segítek-mosolygott.
-Komolyan?
-Persze-mondta és elengedte a kezem.
-Köszönöm, akkor menjünk.
-Rendbem de most te jössz hozzánk-kajánul vigyorgott.
-Felejtsd el-mondtam.
-Talán félsz?-vonta fel a szemöldökét.
-Ugyan-nevettem fel-Menjünk.

Elindultunk Blake házahoz. Egy nagyon szép házhoz érkeztünk. Medence volt az udvarba, és körülbelül akkora lehetett mint a mienk. De mienk egy kicsivel kisebb talán.

-Érezd magad otthon, egy perc és jövök-mosolygott én pedig helyet foglaltam a konyhában az asztalnál.

Nem sokkal később Blake érkezett meg nyomában egy lánnyal.
Hirtelen elcsodálkoztam hogy vajon ki lehet ő.

-Daisy, bemutatom a nővérem aki egy hónappal idősebb mint én, ő Keira-mondta mosolyogva Blake
-Szia Daisy örülök hogy találkozhatunk, Blake rengeteget mesélt már rólad-nevetett fel mire éreztem hogy vörösödöm.
-Énis örülök Keira-mosolyogtam rá.-Amúgy hívj nyugodtan Dasnek.
-Rendben-mosolygott.
-Na mi tanulnánk ha nem gond-mondta Blake leginkább Keirának.
-Jolvan te dinka,akkor itt hagylak titeket, megyek Cameronhoz-mosolygott-Egyszer találkozhatnánk ketten Das-mondta.
-Mindenképp-feleltem őszintén.
-Blake majd megadja a számom, sziasztok-mondta a lány majd kiment a lakásból.
-Bocsi csak amikor bepörög nem lehet leállítani.-motyogta Blake.
-Semmi baj, nagyon jófej csaj-mosolyogtam rá, mire megnyugodva kifújta a levegőt.

Átsétáltunk a nappaliba ès helyet foglaltunk a kanapén...