Impossible*Blake Gray Fanfiction*

Sixteen

Mosolyogva rohantam le a szobámból a bejárati ajtóig. Elforgattam benne a kulcsot majd a látvány ami fogadott teljesen lesokkolt. Blake állt előttem egy macival amire egy I Love You felirat volt írva és egy doboz csokoládéval. Hirtelen azon kaptam magam hogy Blake nyakába kapaszkodom és szorosan ölelem. Akkor, ott az az érzés leírhatatlan volt. Minden boldogság elöntött de mégis valamit bántam. Nem tudom mit.

-Sajnálom-mondta Blake és szemei csillogtak. Könny?? Te jó ég!
-Nem kell sajnálnod-mosolyogtam rá és megsímítottam arcát.
-Hibáztam! Nem kellett volna hogy megcsókoljalak-jelentette ki.
-Mi? Ezt hogy érted?-lepődtem meg és abban a pillanatban szerintem minden döbbenet kitelepedett arcomra.
-Nem úgy kellett volna megtörténnie az első csókunknak.-sütötte le szemét.
-Ìgy is tökéletes volt, de nem tudom mit szeretnék.
-Veled szeretnék lenni-mosolygott szomorúan.
-Blake én...szeretlek, de egyenlőre csak a barátod szeretnék maradni.
-Megértem.
-Ne haragudj.
-Semmi baj-mondta-Rád bármennyit várok-mosolygott én pedig újra megöleltem.

Blake bejött és készìtettünk egy kis forró csokit, akkor is ha ő nem szereti. Ő teát kapott. Elmesélte hogy Keira nagyon aggódott amiért csak úgy elrohantam és hogy amikor megtudta hogy eljöttem utánam küldte Cameront hogy keressen meg de Blake mondta hogy majd ő megkeres engem.
Megnéztünk egy filmet, majd utána Blake megkérdezte hogy maradjon e éjszakára.

-Nem muszáj, már megszoktam hogy...tudod...egyedül vagyok.-mondtam és elgondolkoztam a szüleimen....
-Szeretném ha maradhatnák-mondta.
-Rendben-mosolyogtam rá-Köszönöm.
-Semmiség-felelte.
-A fürdőt az emeletem találod, jobbra a második ajtó.
-Okés.
-Ha bármire szükséged van csak szólj.
-Köszi, de nyugalom minden rendben lesz-felelte és megsímította karomat.