Változások.

Visszaemlékezés.

10 éves lehettem mikor anyuék elváltak. Azóta borzalmas életem van, de senkinek sem merem elmondani, mert hihetetlen mekkora büntetést kapok, ha valaki netalántán megtudná. Azóta 6 év telt el. 16 éves lettem. Azóta anya megtalálta az ''igazi'' szerelmét. De ez a férfi bérgyílkos. Na ez mit jelent? Hogy az én anyám is bérgyilkos lett. És követelik hogy kövessen a családi bizniszt. Pedig én még egy póknak sem tudom ártani, nemhogy egy embernek.
Ovodás koromba egy olyan oviba adtak be ami ezzel foglalkozott: hogyan kell lefogni az embereket, hogyan kell csináni hogy ne szabaduljon meg az áldozat stb. 
Nem lehet  mondani hogy egy jó gyerekkrom volt, sőt, így visszagondolva BORZALMAS.

Iskolába is ugyanezt tanultuk, kicsit kifejtve, kicsit szigorúbb tanárokkal, kicsit szigirúbb élettel. Szőrnyű. Kedves tanitónő mivel tudta hogy én írtozom a vértől, nekem mindig kifestősöket adott, én semmi rosszat nem tanultam, mai napig hálás vagyok a tanítónak.

Szerencsére a gimit már nem olyan suliba kellett kezdenem, anya megállapította hogy én nem arra való valgyok. Ez így mind szép és jó. De ha hazamegyek a suliból egy négyessel vagy egy gyenge ötössel: kapok...Igen 16 évesen is lehet verést kapni anyától. Pedig iskolaleső voltam mindig. Szín ötös. Az életemet tanulással töltöttem. De legalább nem gyílkolássaé
Sajnos nem találtam meg az igazi apám, de addig nem nyugszok amig megnem találom

Sziasztok, hogy tetszett ez a rész? Remélem elnyerem a tetszéseteket. Ez lett volna a 0. rész, remélem nemsokára boldogan hozhatom az első részt. Megpróbálok mindennap hozni új részt, de nem igérek semmit. Na pussz!