Lights Behind - Jared Leto&Margot Robbie

Prológus

Legédesebb álmomból Jam erőteljes, reszelős hangja keltett. A nagy hirtelenségben azt sem tudtam, hogy hol vagyok. Agyamban csak egy dolog pörgött ; aludni akarok még! Utálom, az ilyen és ehhez hasonló ébresztéseket. Innen tudhatja már előre az ember, hogy a napja semmiképp sem lehet jó.

Ásítottam egy nagyot, és ujjaimmal kidörgöltem a szememből a fáradtságot. Nagy nehezen felültem ágyamban, és a friss álomtól könnyező szememet menedzseremre emeltem. Arcán furcsa izgatottság ragyogott, ami abszolúte nem jelent semmi jót. Legalábbis számomra nem.

- Margot! Ne lustálkodj már egyfolytában! Csodás híreim vannak! - sóhajtottam egy nagyot, majd rákérdeztem, hogy mégis mi lehet az a fenomenálisan csodás hír, ami miatt fel kellett kelnem már hajnalok hajnalán. - Nem fogod kitalálni, ki telefonált nekem az előbb! - mély hangja most gyermekien csengett, szeméből izgatottság ragyogott. Kérdőn néztem rá, mire végre valahára kimondta. - David Ayer! - kitágult pupillákkal meredtem rá, ugyanis a név teljesen hidegen hagyott, szégyen vagy nem szégyen. Jam arckifejezésemet látva sötét szemöldökeit összehúzva bámult vissza rám.

- Öhm.. Ki is ő ponotsan? - óvatosan kérdeztem, majd a hitelesség kedvéért gyengéden megvakartam fejem búbját.

- Jaj, ne csináld már! Az ő kezei közül került ki a Halálos iramban, vagy a Fury, csak hogy példának értékével éljek.

- Érdekes.. Mintha tisztán emlékeznék, mennyire nem tetszettek neked az a bizonyos Fury nevezetű film. - Gondolkodást színleltem, majd gyanúsítva pillantgattam felé.

- Mindig hagyd magad mögött a múltat. Tudod, hogy működik ez a biznisz - szélesen elvigyorodott, majd rám kacsintott, mire halványan és is elmosolyodtam. Tudtam, hogy természetesen nem gondolja komolyan.

- Na és mond, mit akart ez a David Ayer rendezőúr? - kérdeztem rá végül a lényegre.

- Idézem ; "Jó napot, James Nigellel, Margot Robbie menedzserével beszélek?".

- Ne már. Ugye azt mondtad, hogy nem? - arcomról rögtön lefagyott a mosoly. Valahonnan (na vajon honnan?) sejtettem, hogy a válasza az a keserves, kínzó 'nem' lesz, de azért még reménykedtem.

- Jaj, Margot.. - bárcsak minden adandó alkalommal kapnék egy tábla csokit, mikor így kezd egy mondatot. - Ne viselkedj már úgy, mintha akkora halálos ítélet lenne számodra egy film. Hát basszus, ez a foglalkozásod, színésznő vagy!

- Tudom, de.. Nincs jó előérzetem. Essünk túl rajta, mond azt a halálos ítéletet - arcomat tettetett kínnal elfordítottam, s megismételtem előbb elhangzott szavait.

- Tudod, van az DC filmes univerzum.. - Alapjaiba véve szeretem a képregényes adaptációkat, de itt pont ez a probléma ; én Marvel párti vagyok. Tudom, sokan hülyeségnek, vagy éppen értelmetlennek tartják a két képregénykiadó kedvelői között kialakult rivalizálást, de én nem. Marvel minden mennyiségben, DC soha. - És új nagy dobásra készülnek, ami nem más, mint a Suicide Squad - Öngyilkos osztag lesz. Ayer felkért téged, hogy játszd el Harley Quinn karakterét.

- Mi? Nem! - ezúttal arcomról valódi kín sugárzott. - Tudod, hogy utálom a DC-t! A Marvelhez szívesen mennék, de ehhez nem! Szó sem lehet róla! - igen, ez kicsit valóban nagyképűségnek tűnhet, de abban a pillanatban a düh elárasztotta az agyam.

- Figyelj rám, M.. Tudom, hogy a Wall Street farkasában óriásit alakítottál, de az sem most volt. Ez a film.. Na ez, ez hatalmas kasszasiker lesz, már most agyon van hypeolva, pedig még nem is sejtik az emberek, milyen soundtrackek és színészek lesznek benne. Rohadt nagyot dobna a karriereden, hidd el. Lehet, hogy nem akarod vállalni, de az őrült rajongásod miatt nem dobhatsz el egy ilyen lehetőséget. Ne feledd, ez Hollywood, nem Melbourne. Itt áldozatokat kell hoznod.

- Nem érdekel. Nem vállalom.