Centuries Of Heroes (HUN)

S/01/E/06 - Az utálatos hármas

Teltek az órák, a napok és a hetek. Már egészen jól ment ez a suli dolog. De még egyszer sem beszéltünk az osztálytársainkal úgy konkrétan, szemtől szembe. Csak órákra jártunk... ez most megváltozik! Ma klubb nap van, pont jó alkalom ismerkedni. A folyosón sétálgattunk és olvasgattuk a plakátokat. Úszó klubb, Matek klubb, Kocka klubb, Kertész klubb, Manga klubb, Főző klubb, Dráma klubb, PonPom klubb és a Zenei klubb. Pár percnyi gondolkodás után, Pennyvel a Zenei és a Dráma klubba jelentkeztünk. Boldogan indultunk órára, úgy hogy végre megvan a döntés. Vagyis indultunk volna, ha egy furcsa lány nem vág be elénk.
-Sziasztok! Láttátok a poszterekeet?? Ugye ti is a ponpom klubba jöttök?!-Mondta vidám, kissé vinnyogó hangon a rózsaszín hajú (és szemű) lány. De mögötte állt még kettő.

-Nem egészen, Siria vagyok, ő pedig Penny.-Kacagtam, de úgy tűnt nem találta viccesnek.

-Hahaha'! Nagyon humoros vagy... (Ez most szarkazmus?) A nevem Kineka, a barátnőim Samaki és Jin. Izé' nem láttad Hiro-t?-Kérdezte, elég magas nyávogó hangon, jujj.

-Kit?-Kérdeztük egyszerre Pennyvel.

-Áháhhá!' Nem tudjátok? Pedig egy osztályban vagyunk minden. Ő a pasim. A legnépszerűbb a suliban. Barna haja van, váltott szemszíne, egyik piros másik zöld. Na láttátok?-Mondta, de esküszöm mégegy ilyen felnevetés és letépem a fülem!

-Nem..-Válaszolt Penny, én csak tünődtem mert emlékeztetett valamire, vagy valakire.

-Isteneeem'! Ti reménytelenek vagytok arhh! Upszika útban vagy!-Förmedt rám majd agresszívan arébb lökött. Én ráestem Pennyre és mindketten bevertük a fejünket.

-Augh..-Nyöszörögte Penny.

-Áháhháhá!! Háhahá'!-Nevetettek messzebbről Kineka és a barátnői, de innen is borzalmas volt hallani. Lassan feltápászkodtunk és csak bementünk órára. Név sorolás volt, ami tök végül jól jött. Kissé unalmas volt, én csak rajzolgattam a füzetembe. Míg valami meg nem csapta a fülemet.
-Hiro Becaushen!-Kiáltotta a tanárnő. Én pedig felpattantam a székemen gondolataimból, emiatt lehet bolondnak is néztek.
-Jelen!-Szólalt meg egy kellemes hang elöttem. Hisz a fiú volt akit múltkor nem egyszer fellöktem, az aki segített a koldusnak, az aki csak segíteni akart nekünk..és mi leráztuk. Ezek szerint az a kiálhatatlan csaj a barátnője?! Az nem lehet! ..Nem illenek egymáshoz.. ő olyan kedves, de az a csaj..hogy is mondjam szép szóval...Konkrétan nem is tudom már min gondolkoztam, amikor a tanár sűvítő hangja teljesen megilyesztett.
-SIRIA WONDERGUEST!!!!-Ordítozott a tanárnő.

-Jelen!!-Viszakiabáltam a tanárnőnek, de úgy mint minden reakcióm ez sem tetszett neki.

-Az egyetlen reakciód az, hogy kiabálni mersz a tanárral?! Elég ebből kifelé az órámról!!..Hallatlan.-A tanárnő tényleg nem fogadta jó szívvel. Muszály volt engedelmeskednem, ezért össze szedtem a cókmókom és elindultam lehajtott fejjel az ajtó felé. Kineka és a barátnői kuncogtak és próbálták nevetésüket elfolytani, annyira jól szórakoztak. Utólag szomorú szemekkel néztem Pennyre, majd szégyenemben elhagytam a termet. Kint ültem fél óráig amíg nem csengettek. Penny boldogan jött ki az óráról, már elé akartam futni. Amikor láttam hogy Kineka elgáncsolja. Persze szegény lány nagyot esett, de Haru felsegítette.
-Minden rendben?-Kérdezte tőle a fiú.

-K-köszi, i-igen!-Habogott Penny.

-Szia! Siria vagyok, ennek az alpakkának a legjobb barátnője!-Köszöntem Harunak és rákacsintottam Pennyre.

-Alpakka? Ez de aranyos becenév!-Mondta széles mosollyal az arcán közben Pennyt nézte. Aki persze rögtön elvörösödött. -Haru vagyok.-

-Tudom.

-Tudod? Honnan?-Kérdezte megszeppenve.

-Eeeeee..Bocsi de tényleg mennünk kell, Sziaa!!-Tereltem a szót majd elrángattam Pennyt. Nem tudhatják meg hogy múltkor hallgatóztam! Most egy lyukas óra majd klubb találkozó +még két óra a hárpiával ééés hazafeléé..Elindultunk a parkba, hogy kicsit kipihenjük ezzt az egészet, aminek még nincs vége. Csak feküdtünk a fűben és az eget néztük. Lehet ennél rosszabb is ez a nap?
-Hé! Sir, kacsázunk?-Penny egy követ fogott a kezében és a közeli tóra mutatott.

-Persze!!-Felpattantam és próbáltam olyan messzire dobni a követ amennyire csak lehet. De a kő eltűnt, sehol sem láttam..

-Ááááááá'!!!! A fogam!'-Egy borrrzaasztó nyávogó hang visított idáig! ..olyan ismerős. Azthiszem baj van.