Kuroko no Basket - One Shots Fanfiction (HUN)

Piknik a Seirinnel - Első rész: Az ötlet

Sziasztok! :)
Korábban elfelejtettem figyelmeztetni a népséget, így most megteszem: A történeteim SPOILERT tartalmazhatnak.
E történet egy kicsit rövidebb lett az előzőnél, de meg van rá az oka ;)
Jó olvasást! ^_^ 

Következő történetünk egy szép tavaszi délutánon játszódik. A Seirin Gimnázium kosárlabda klubja elhatározta hogy elmegy piknikezni. Akarom mondani rávették a kapitányukat, hogy menjenek el.

- Elmehetnénk piknikezni a csapattal. - ajánlotta fel Kiyoshi miközben a helyükre vitte a felmosókat. A másodévesek épp a tornatermet készítették elő az edzésre.
- Én benne lennék! -lelkesedett Izuki majd a kapitányukra sandított. - És Te, Hyuga?
- Szerintem hülyeség. És időpocsékolás is. -morogta a kapitány. - És amúgy is, Riko beleeggyezése is kell.
- Megoldjuk. -mosolyodott el ravaszan Izuki.
- Mi is benne vagyunk, ugye Mitobe? - mondta Koganei. A mellette álldogáló magas srác csak némán bólintott.

Nagyjából egy óra volt még az edzésig, de a másodévesek már mind ott voltak. Feltakarították a pályát, előhozták a labdákat és a szalagokat, eltolták a padokat.
Riko éppen akkor lépett be a tornaterem ajtaján, mikor a fiúk végeztek az előkészületekkel.
- Hé Riko! - szaladt Rikohoz integetve Kiyoshi, miközben a többiek a padoknál maradtak. Időközben az elsősök is megérkeztek. Vagy is majdnem.
- Hol van Kuroko? -kérdezte Hyuga Kagamitól. A fiú éppen akkor ért oda hozzájuk, ledobta a táskáját a padra.
- Itt vagyok, Hyuga-kun. - hallatszott egy hang Hyuga mögül. A fiú annyira megijedt, hogy majdnem az előtte álló Kagami nyakába ugrott. Izuki nevetve veregette meg barátja vállát; egyrészt azért nevetett, mert Kuroko teljesen úgy viselkedik mint egy szellem, másrészt mivel tudta hogy Hyuga fél a szellemektől. (és Hyuga tényleg fél a szellemektől, ahogyan Kagami is)
Kuroko mindenkire a frászt tudta hozni, talán ezalól egyedül Izuki volt kivétel, aki mindig látta amint felbukkan. Ezért is jelentett neki előnyt a Sasszeme.

- Kuroko... -kezdte bosszúsan Hyuga, de inkább befogta a száját, mikor Kiyoshi és Riko lépett hozzájuk. Riko körül szinte vibrált a levegő, vörös aura vette körbe őt.
- Ki szerint marhaság és időpazarlás a csapattársaival tölteni az idejét? -vonta fel a szemöldökét Riko majd végignézett a társaságon. Mindenki automatikusan hátralépett, egyedül Hyuga állt szótlanul. Míg a másodévesek azért léptek hátrébb, mivel tudták hogy ki mondta ezt, addig Kuroko és Kagami MÁR reflexből cselekedtek.

- Ő... -kezdte a kapitány, de ennél többet nem tudott mondani. Tudta, hogy hiába próbál mentegetőzni, Kiyoshi beköpte őt. Teppei pedig azt tudta, hogy csak úgy tudja rávenni barátját, ha segítséget kér Rikotól. És Riko nagy előszeretettel vonta felelőségre Hyugát ezért.
Mindenki tudta mire megy ki a játék; Hyuga beleegyezésére.
Mikor a fiú belátta, hogy ezt a csatát elvesztette, felsóhajtott. - Felőlem aztán!
Kiyoshi és Riko a hátuk mögött összepacsiztak, a többiek arcára pedig diadalmas vigyor ült ki. Egyedül az elsősök pislogtak némán, mivel nem értették hogy mi történt.

- Akkor ez letudva. -jelentette ki Riko. - Holnap megyünk piknikezni!