A tavasz még nagyon hideg volt ekkor tájt, mikor Sakura és Naruto a Hokage-hoz tartottak.
- Minek kell menjünk? Készültem ráment enni... - duzzogott Naruto útközben.
- Lassacskán akkor leszel, mint Chōji. - rosszalotta Sakura a fiú étkezési szokásait.
A Hokage irodája előtt megálltak, s a lány illedelmesen kopogtatott egy sort.
- Szabad! - kiáltotta Tsunade reszelős hangján.
A fiatalok libasorba bementek a napfénnyel teli szobába.
- Mit is keresünk mi most itt a szabad napunkon, vén banya? - tette karba a kezét Naruto.
- Ha még egyszer, így nevezel megnézheted jó alaposan a kórházat belülről! - rivált rá a Hokage. - Egy fontos megbízást kaptok. S-szintű a feladat. - folytatta nyugodtabb hangnemben.
- Melyik rossz fiút kell kinyirni? - csillant fel a szőke srác szeme.
- Te még egy hangyában sem tudsz kárt tenni... - nézett társára Sakura.
- Kísérők lesztek. - jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon Tsunade.
- Az még a D-szintet sem közelíti meg. - húzta el a száját Naruto.
- Mit tudtok a Tomikosada klánról? - folytatta a Hokage nem is törődve a fiú elégedetlenségével.
- A Hó ország királyi családja, igaz? - ámult el Sakura.
- Pontosan. A királynak 4 lány gyermeke van, a legidősebb jön el hozzánk. - bólintott a nő.
- Ha jól olvastam a klánba tartozó ninjákat Somadek-nek hívják. - gondolkodott hangosan a lány.
- Mi az a Somadek? - forgolódott értetlenül Naruto.
- Olyan emberek, akik képesek a gondolataikkal irányítani az elemeket. - mondta ki Sakura.
- Hogy a gondolataikkal??? Mi van??? Csak rá kell gondolnia és szétesik a Föld??? - esett le Naruto álla.
- Majd ő elmagyarázza, ha akarja. A nullával egyenlő amit róluk tudunk. Kimerűl ebben a két-három mondatban. Nagyon titokzatos népek, de most van szerencsénk megismerni őket. - dölt hátra a székében Tsunade.
- S hol van ez a titokzatos lány? - nézett körűl a szobában Naruto.
- Hülye, nem itt van. Odakint vár, hogy megismerhessen titeket. Nekem aztán jól viselkedjetek! Főleg te, Naruto! Egy koronára váró hercegnőt fogsz kísérni! - küldött figyelemeztető pillantásokat a fiú felé.
- Jó jó... - dünyögte a figyelmeztetett.
- Shizune, küld be Ryoko kisasszonyt! - kiáltotta el magát a Hokage asszony.
Az ajtó azon nyomban kitárult és a fekete hajú Shizune után egy gyönyörű lány lépett be. Naruto és Sakura egyszerre tátották el a szájukat. A lány haja, akár a frissen esett hó, szemei a kék minden árnyalatában pompáztak. Bőre a hajánál egy fokkal volt sötétebb, de még így is falfehér volt. Fehér ruháján részletesen kidolgozott fehér rózsák voltak elszórva.
- Jaj, istenem! Gyönyörű vagy. - kiáltott fel Sakura.
- Köszönöm. - mosolygott rá a lány. - A nevem Tomikosada Ryoko. Nagyon örülök, hogy megismerhetlek benneteket! - nyújtotta kezét magabiztosan a hercegnő.
- Haruno Sakura! Megtiszteltetés, hogy megismerhetlek. - fogott kezet a két lány.
- U-uzumaki Naruto va-vagyok. - dadogta a még mindig elámult fiú.
- Vezesétek körbe Ryoko kisasszonyt a faluban. Majd mutassátok meg neki a szállását. - nyújtott át egy papír lapot Sakurának a Hokage.
A két ninja új partnerükkel sétált ki az épületből.
- Hova megyünk? Ha lehetne először valami vendéglőt látogassunk még, mert éhen halok. - tette a hasára a kezét Ryoko.
- Ramen jó lesz? - csillant fel Naruto szeme.
- Te buta, a hercegnő biztos nem ilyen ételre gondolt. - vágta kupán Sakura a lelkes fiút.
- Nem, jó lesz az a kaja is, amit Naruto mondott. - bólogatott Ryoko.
- Biztos? Ehetünk elegánsabb étteremben is. - fükészte a lányt Sakura.
- Ramen. - pacsizott le Ryoko a vigyorgó Narutoval nem is figyelve Sakurára.
Hárman ültek le a falu legjobb ramen árusához.
- Én itt törzsvendég vagyok. - húzta ki magát büszkén Naruto.
- Itt szokott élösködni a szabad perceiben. - súgta oda a rózsaszín hajú lány a hercegnőnek. Ryoko nagyot nevetett a mondat után.
- Azt hittem a hercegnők nem ilyen lazák? - fordult az új lányhoz a rendelés után Sakura.
- Azt hitted, hogy egy tíz percenként átöltöző, finnyás kislány leszek? Sokan ezt feltételezik, mikor megtudják, hogy az apám egy király. De én is csak egy ninja vagyok. Úgyan úgy edzek és eljárok küldetésekre mint ti. Lehet, hogy engemet jobban féltenek, de attól még önálló vagyok. Nem kell egy tucat szolga, ahoz hogy kilépjek az ajtón. - magyarázta mosolygva Ryoko. Szavai alátámasztására hátranyult és egy marék surikent vett elő.
- Ezeket meg hól tárolód? - csodálkozott el Sakura.
- Rejetett zsebek. - húzta huncut mosolyra a száját a lány.
- Nincs honvágyad? - tette rá a kezét együttérzően Ryoko kezére a lány, miközben kirakták eléjük a frissen főzött ételt.
- Néha van. Tudod, otthon 3 testvérem van, ők hiányoznak a leginkább. - szűrcsőlte be a forró tésztát.
- Szép lehet az otthonod. Csupa fehér minden, igaz? - válasz helyet egy fényképet vett elő Ryoko.
Egy hatalmas vízre épült kastély volt a fotón. Több száz aplak és több tucat torony tette még lenyűgözőbbé az épületet.
- Itt lakom. Ez a királyi palota. A főváros vagy ahogy ti nevezitek a ninja falú hajón vagy vízen járva alig tíz perc. Rengeteg a gyilkos bálna arra felé. Van, hogy olyan közel jönnek, hogy meg lehet simogatni őket. - bámulta a ramenjét elméjülten Ryoko.
- Biztos nagy szép. - adta vissza a képet Sakura.
- Egyszer ti is megnézitek, ugy-e? - mosolygott rá új barátaira a hercegnő.
- Persze. Ott is lehet ráment kapni? - bólogatott szorgalmasan Naruto.
- Lehet. Meg tengeri salátát. Az a mi speciálításunk.
- Naruto azt akarta mondani, hogy ha egyszer lesz rá lehetőségünk élni fogunk vele, és megnézzük az otthonodat. - döfte meg a könyökével a fiút Sakura.
- Lesz rá lehetőségetek. Arról majd én gondoskodom, mert be kell mutatnom az új barátaimat a családomnak. - nevetett fel Ryoko.
YOU ARE READING
Kivirágzás / Naruto F.F.
FanfictionRyoko a Hó országából érkezett Avarrejtekbe. Az édesapja a a jég birodalmának királya. Különleges képességekkel rendelkeznek a királyi család tagjai és közeli rokonai, ezért is élnek olyan eldugodt helyen. Az alig 18 éves lány egy nyüzsgő világba k...