Kivirágzás / Naruto F.F.

Új rügyek 4.

A szél belibbent a nyitott ablakon, a napsugarak kergetősztek a szobában, minden békés volt. Ryoko az ágyán feküdt eszméletlenűl, mellette egy vörös hajú fiú ült. Türelmetlenűl dobolt a térdén, de mikor a lányra nézett a keze akarata ellenére leállt az ütögetéssel, és a hercegnő apró kezére tévedt. Így ült Gaara a számára leggyönyörűbb teremtes mellett, és csak várt.

Naruto fészkelődött a Sakura egyik székén a konyhában, a háta mögött Sasuke állt, s a teáját itta.
- Hol jártál mostanában? - fordult a sötét fiú felé Naruto.
- Itt is, ott is megfordultam. - vont vállat Sasuke.
- Valakivel találkoztále? - faggatta tovább barátját.
- Nem igazán, de mindig lehet hallani különös emberekről. - adott nem egyértelmű választ az Uchiha.
- Hallom jártál a Jég Földjén. Mit kerestél ott? - próbálkozott tovább Naruto.
- Jégért mentem. - tette le a mosogatóra a csészét Sasuke.
- És találtál-e? Biztos nehéz lehetett... - forgatta a szemét a fürdőből kilépő Sakura.
- Nem volt egyszerű a sok közűl kiválasztani a legjobbat. - bölcselledett a sötét haju fiú tovább.
- A hercegnő volt talán az a legjobb jégdarab? - nevetett Naruto.
- Nem, ő csak megmutatta merre keressem azt, és fözött melléje egy isteni teát is. - tetetett gondolkodást Sasuke.
A csengő éles sipoló hangja szakította félbe a beszélgetést. Sakura kérdőn nézett körbe, de egyik fiú sem tudott ésszerű magyarázatot adni, így jobb hijjan kinyitotta az ajtót az ismeretlen előtt.
Egy fejpántal rendelkező avar rejteki ninja állt a küszöbön.
- Sakura kisasszony, itt van esetleg Naruto is? - lépedt be a lány mellett beinvitálásra sem várva.
- Megint mit csinált, hogy igy keresik? - forgatta a szemét pár perc alatt másodszorra is a lány.
- Hát épp ez az, hogy mit nem csinált. És önnek is elkönyvelhetünk egy igen nagy mulasztást. - fordult be könnyedén a konyhába, de ahogy meglátta a helyiségben ácsorgó két fiú egyből elment a magabiztossága, s nem tett további szemrehányásokat.
- Mégis mi történet, hogy ilyen kora reggel már a mulasztásokról kell beszélnünk, amikor tegnap egész nap dolgoztak Narutóék? - kérdezte diplomatikus hangon Sasuke.
- Hát, amint az előbb említettem... - köszörülte meg a torkát az idegen, nem mert egyik fiú szemébe sem nézni, tudta milyen erő van mind kettőben. - A hercegnő a reggel balesetet szenvedett, ha szabad így fogalmaznunk. - fojtatta szemével a földet pásztázva.
- Mi történt Ryoko-val? Megsérült? Hogyan és mikor? - pánikolt be Sakura.
- A hajnali orákban huzta ki a Kazekage úr a tóbol a felséges hercegnőt... Engem csak ennyiről értesítettek... Ööö és kérték, hogy a villához kísérjem Sakura kisasszony és Narutot.
- Gaara mentette meg Ryokot, de hát mit keresett ott? - tünődött hangosan sárga hajába turva a fiú.
- Jol van a hercegnő? - dobált be egy táskába mindent Sakura sietve.
- Arról nem tájékoztattak. - rázta a fejét a ninja.
- Én is veletek tartok, engem is érdekelne, hogy hogy tudott egy olyan lány mint Ryoko majdnem vizbe fulladni. Hiszen kis kora óta azon jár. - lépedt el a konyhapult elől Sasuke.
- Akkor induljunk is, ne váratassuk meg öfelségét. - szökött ki az ajtón vigyorogva Naruto.
- Siessen maga is, be szeretném zárni az ajtót. - terelte ki a vendégét Sakura ipargodva, a fiúk szélsebesen szelték le a lépcsőn eközbe.

Az előcsarnokban nyíló több száz növény most csak kokadtan logott a padló felé.
- Szóval ezt váltja ki, ha nincs elég életjele egy Somade ninjának. Ha kicsattano egészségben lenne, akkor ez a hely olyan lenne akár egy melegház telis tele ponpás és ritka növényekkel. - nézett körbe Sakura.
- Ezért is laknak a Jég Birodalmában, hisz ott nem sok növény él meg. - fojtatta a gondolatmenetet Sasuke.
- Amíg ti kifejtitek ezt még jobban, én megkeresem a hercegnőt. - vont vállat Naruto, s felfele kezdett lépkedni a hatalmas lépcsőn.
- Most az egyszer igaza van abban, hogy jó lenne megnézni, hogy is van Ryoko. - bolintott Sakura, majd a sárga tüsis hajú fiú után sietett. A lépcsőn felfele igyekvők sorát Sasuke zárta.

Gaarának minden perc oráknak, sőt napok tünt, amig a lány mellett ült tehetetlenűl. Nézte a lány világos bőrét, ami majd hogy nem beleolvadt a vakítoan fehér ágyneműbe. Melkasa lassan emelkedett és sülyedt, olyan törékenynek tünt, nem annak a jég hercegnőnek akiről a legendák szolnak, csak egy egyszerű lánynak.
A fiú lassan felállt az ágy mellé tolt székből, s az egyik hatalmas ablakhoz sétállt, odalent a kert kezdett visszatérni eredeti állapotába. Mikor az nap hajnalban erre járt, Gaara emlékezett milyen szomorúak és hervadtak voltak a nővények, akkor tudta már, hogy baj történt.
A takaró puha hangja zökkentette ki a gondolataiból. Mikor megfordúlt, két jégkék szempárra találta szembe magát.
- Miért? - nyilt szét a lány két égövörös ajka.
- Mert nem hagyhatom, hogy ilyen könnyen vége legyen. - tett egy lépést az ágyhoz a fiú.
- De ha én ezt akartam? - gyült össze a könny a Ryoko egyre világosabb szemében, a szemszine a kedvével együtt változott meg.
- Tudom, érzem, hogy te sem akarhattad ezt. - még két lépéssel rövidítette le a távolságot köztük Gaara.
- Miért nem maradtál távol? Miért nem hagytad, hogy elvesszek abban az elemben ami már majdnem a részemmé vált? - az utolsó szavakat könnyek áradata követte.
Gaara az ágyon ülve hirtelen azt sem tudta, hogyan nyujtson vigazt a síró lánynak. Ryoko azonban nem várta meg, hogy a fiú kezdeményezzen, egyszerűen odabujt a sivatagi fiúhoz, s melkasára hajtva a fejét tovább sirt. Gaara esetlenűl elkezdte simogatni a lány haját és hátát, pár perc mulva alább hagyott a zokogása, s kis idő elteltével eszenderedett a fiú karjaiban.
Ovatosan az ágyra fektette Gaara a kisirt szemű lányt, betakarta a hófehér takaróval, s csendesen az ajtóhoz osont, nem szerette volna felébreszteni Ryokot.

Odakint Naruto és Sakurát pillantotta meg, amint gyors léptekkel közelednek felé. A hátuk mögött egy fekete hajkoronával rendelkező személy sietett, Sasuke volt az.
- Csendesen, épp most aludt vissza. - szolt az igyekvőkhöz.
- Jol van? Nem lenn-e jobb ha megvizsgálnám? - kérdezte a rózsaszín hajú lány.
- Ahogy láttam csak fáradt és ilyedt, alvásra van csak szügsége. - fordult Gaara a háta mögötti ajtó felé, azon 100 meg 100 virág bontott rügyet, újra élettel telítődtek meg.
- Mi történt? - tette fel a kérdést Naruto.
- Menjünk ki a kertbe, ott majd elmondom. - kerülte ki a barátait Gaara, s a lépcső fele vezette őket.
A világ legszebb kertjébe sétáltak ki a házból. Egy pavilon tündöklött a tó közepén, a fiú oda vezette a jövevényeket. Emlékezett arra a kellemes vacsorára, amit itt töltöttek el a lánnyal, az emlék hatására melegség járta át minden porcikáját.