1 hét telt el azóta, hogy öngyilkos akartam lenni. Cameronnal a kapcsolatom egyre szorosabb. Nashvel is kibékültem, és elfelejtettük az elmúlt két hónapot. Most épp a két oldalamon sétál a két fiú, és valami hülyeségről beszélnek.
-Hé. Kim. Figyelsz? -lóbálta a szemem előtt a kezét Cam.
-Aha. -vigyorgtam rá.
-Lökött. -nevetett fel, majd átkarolta a vállam és egy puszit nyomott a fejem búbjára. Pár perc séta után oda értünk a börtönbe. Vagyis a suliba. Míg sétáltunk az ajtóig, addig az összes ribi ahhw fejjel nézett Camre. Én csak nevettem rajta, de a barnaság oldalba bökött.
-Hé. -néztem morcosan rá.
-Ne harizz. -vette elő boci szemeit. Időközben a szekrényemhez értünk.
-Milyen óra lesz? -furdultam volna Nash felé de elment.
-Töri. -nézett fel a telefonjából Cam. Kivettem a töri cuccom, majd nagy erővel becsaptam a szekrényem ajtaját. Indultunk volna a töri terembe, de egy nem várt személy jött velem szemben. Összeszorult a gyomrom mikor ránéztem.
-Ezt nem hiszem el. -gördült ki az első könnycsepp a szememből.
-Hé. Jól vagy Kim? -fogta meg a karom Cam.
-Nem. -nyögtem ki.
-Mi a baj? -állt meg velem szembe.
-Itt van. -öleltem meg. Ekkor történt az a pillanat, amit soha nem akartam újra élni.
-Ry. Kérlek. Hagyd. -sírtam el magam.
-Kim! Fogd már be. -üvöltött rám, és mégegyet bevert Celeb arcába, majd otthagyott összeverve, egy halott emberrel a 2. Évfordulónkon.
-Kérlek Cam. Ne hagyj itt. -szorítottam mégjobban magamhoz a fiút.
-Shhh. -simogatta hátam.
-Gyere. Menjünk órára. -engedett el, majd karon ragadott és behúzott a terembe.
☆☆☆☆☆
Imádom a törit, de most a 2. Világháború nem kötött le. Egész órán fapofával néztem a tábla közepét. Mrs. Reynolds ezt észre vette, ezért nem kérdezett semmit.
Végre kicsengettek az utolsó órámról. Gyorsan szedtem lábaim a folyosón, de valaki elkapta a kezem. Mélyen reménykedtem, hogy Cameron vagy Nash az. Eltaláltam, mivel Cam volt.
-Jól vagy? -vonta fel szemöldökét.
-Aha. -mosolyodtam el halványan.
-Biztos? -nem válaszoltam, csak bólintottam egyet.
-Oké. Mennem kell. Majd talizunk. -puszilt meg, majd otthagyott. Halkan sétáltam a zajos utcán. Csak a zene volt. Egy Slipknot dal tombolt fülemben. Meghallgattam a fél albumot mire haza értem. Kikerestem a kulcsot a táskámból, majd bementem a házba. Táskámat a lépcsőre dobtam, majd a konyhába mentem. Kivettem egy almát a tálból és szobámba vettem az irányt. Nem igazán volt házi, mert a tanárok egy ideje jó fejek voltak velünk.
Lefeküdtem az ágyamra, és a plafont kezdtem el tanulmányozni.
-Szia. -suttogta a sötétbe Ryan.
-Szia. -léptem közelebb hozzá.
-Mondanom kell valamit. -fogta meg a két kezem. Arcomat megvilágította a hold fénye, ezért kirajzolódtak arcvonalaim. Biccentettem egyet.
-Szerelmes vagyok beléd. -e mondata hallatán a szivem kihagyott egy ütemet.
-Én is beléd. -suttogtam. Ry arca egyre közeledett, majd puha ajkait enyémeimre tapasztotta.
Ajkunk tökéletesen passzolt a másikéhoz, mint a kirakós darabjai.
Óvatosan töröltem le könnyeimet az arcomról. Felkaptam a mobilomat az asztalról, és írtam egy üzenetet Nashnek.
Én: szükségem van rád.
Nash: 5 perc.
5 percig csöndben bámultam magam elé, míg nem jött Nash.
-Kim. -ronott be az ajtón.
-Mi a baj? -ült le mellém az ágyra, de én csak üveges tekintettem bámultam magam elé.
Percek múltán lassan felé fordítottam fejem. Ő egész végig rajtam tartotta szemét.
-Itt van. -suttogtam rekedtes hangon.
-Ki? -szökött az egekbe szemöldöke.
-Ryan. -hajtottam le fejem.
-Bővebben?
-Az exem. Aki a 2. évfordulónkon otthagyott összeverve egy halott emberrel. -gördült ki egy könnycsepp zöld íriszemből.
-Shh. Gyere ide.-tárta szét karjait. Szomorú mosollyal bújtam hatalmas karjai közé.
-Nem érdemli meg, hogy sírj miatta. -suttogta fülembe.
-Nash. -bújtam ki karjai közül.
-Csókolj meg. -néztem szemébe.
-Nem tehetem. -hajtotta le fejét. Nem cicóztam tovább. Közelebb hajoltam hozzá és megcsókoltam.
-De te igen. -mondta két csók között. Óvatosan hátamra fektetett, és elkezdte simogatni az oldalam. Már kezdte lehúzni pólóm, mikor megálítottam.
-Ne ilyen gyorsan. -nevettem el magam.
-Oké. -mosolygott.
-Szeretlek. -simogattam orcáját.
-Mindennél jobban szeretlek. -csókolt meg újra.
-Nézzünk filmet. -nyöszörögtem. Nash leszállt rólam és elkezdett filmet keresni.
-Star Wars. -csillant fel szeme.
-Oké. -mosolyogtam. Örülök, hogy rendeződött a kapcsolatunk. Nem tudom mi lenne velem nélküle. Időközben elindult a film. Én Nash ölében feküdtem. Imádom a Csillagok háborúját, de most túl fáradt voltam ahhoz, hogy nyitva tartsam a szemem. Mosolyogva aludtam el a szerelmem ölében.
____________
2016
продолжи
