Sikítva kelek fel az ágyból. Homlokom tiszta víz, testem is. Mindenki berohant a szobámba. -Lau, jól vagy?-ölelt át Daniel. -Igen, csak rosszat álmodtam. Megkönnyebülten sóhajtottak fel. Mire számítottak? Visszamentek. Hunter itt maradt. -Velem álmodtál, igaz?-kérdezte ingerülten. Nem válaszoltam.-Válaszolj!-ordított rám. Nagyon megszeppentem. -Igen.-böktem ki halkan. -Hallottam, hogy utánam jöttél. -Na, és?-kérdeztem flegmán. -Tudod, az a szőke csaj semmi volt hozzád képest. Egy senki vagy!-ezzel a mondattal kirohant a szobából. Egy senki vagy.-hangzottak a szavai a fejemben. Konkrétan felkenődtem a falra, mint a festék. Ekkora pofont még nem kaptam. Pedig, elég sok csalódás ért. De ebbe ne menjünk bele. Bonyolult múltam volt. Visszaaludni már nem tudtam, így lementem a konyhába. Kávét ritkán iszok, de most kivételt tettem. Beültem a tévé elé és csak néztem a filmet. Annyira unalmas volt, hogy elaludtam.
Délben, arra keltem, hogy Jacob rám ugrott. -Szállj le rólam.-mondtam nyöszörögve. -Mi a varázsszó?-kérdezte kisfiúsan. -Azonnal leszállsz vagy nem kapsz ebédet!-kiabáltam rá. Hatásos volt. Leszállt rólam és sajnálkozó tekintettel nézett rám. Muszáj volt nevetnem, olyan viccesen nézett ki. Bementem a konyhába és neki láttam az ebédnek. Úgy döntöttem tejszínes-sajtos csirkét készítek. Az interneten utána néztem a receptnek. Egész egyszerű volt. Kiolvasztottam a csirkét, addig megcsináltam a szószt. Megfőztem s kis állatkát, majd összekevertem a szósszal. Betettem egy nagy tálba, és bekapcsoltam a sütőt harminc percre. Addig leültem a bárpulthoz és telefonoztam. Kim átküldte a képeket, amik csodálatosak lettek. Ma is be kell mennem, de most fürdőruha fotózás lesz. Meg tengerparti. Pár képet kitettem instára, amik a legjobbak lettek, majd jelzett a sütő. Kivettem a tálat és szedtem mindenkinek.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Megterítettem. A finom illatra az összes fiú, libasorban jött az ebédlőbe. -Cam, el tudsz vinni ma a stúdióba?-kérdeztem evés közben. -Nem, bocsi. Sok dolgom van. Hunterrel mész. Mielőtt megkérdezed, gördeszkával mentek. Nem tudtok vezetni.-mondta a bátyám. Remek! Pont vele kell mennem! Ennél jobban sosem szerettelek Cam! Remélem, értitek a szarkazmust. Megebédeltünk, majd mindenki ment a saját dolgára. Kettőkor elindultunk Hunterrel. Útközben meg sem szólaltunk. Fél óra után, beértünk. Lementünk a partra és átöltöztem. Rengeteg jó kép született, így holnap nem kell dolgoznom és tanulhatok.😒 Holnap hétfő, azaz suli. Amit utálok. Bár, igaz, hogy népszerű vagyok, de nem olyan jó. Két barátnőm, Lina és Hope, velük szoktam lenni. Mindegyikük kedves és vicces, de szöges ellentétük egymásnak. Lina, barna hajú barna szemű, okos, kedves, kicsit stréber szerű, míg Hope egy belevaló, bulizó csajszi. Vörös hajú és zöld szemű. Hunter megvárt míg végzek az átöltözéssel és mehettünk is. -Tudod, nem úgy gondoltam Lauren. Nem akartalak megbántani. Fontos vagy nekem.-mondta nekem miközben, deszkázásnál megfogta a kezem és úgy suhantunk. -Semmi baj. De, ha mégegyszer megcsinálod ki leszel tiltva! Mindenhonnan!-fenyegettem meg. Hazaértünk és felmentünk a szobánkba. A bátyám bekopogott majd bejött. -Na, milyenek lettek a képek?-kérdezte kedvesen. Mindig érdekelte a karrierem. Nem akarja, hogy bizarr képeket csináljunk. -Nyugi, nem volt semmi morbid.-mosolyogtam.-Ezek a kedvenceim:
