Reggel az ébresztőm csergésére keltem, valami rock zene szolt , de nem tudtam rá figyelni mivel olyan álmos voltam ,hogy kinyomni se volt erőm. Végül nagy nehezen feltápázkodtam az ágyamrol, könnyes búcsút vettem az ágyamtól és elindultam a szobám másik végébe ahol a telefonom ébresztőórája szolt. Odaértem és kikapcsoltam.Aztán tudatosult bennem , hogy a nyár utolsó napja van és ez a nyomorék telefon felkelt 8 orakkór.Visszaaludni úgy sem tudtam volna így lebaktattam a lépcsőn a konyhába.Mint mindig a ház üresen ált csak én voltam "ithon".Tudtam ,hogy nincs ithon senki mivel megint pénzes családhoz kerültem ,ők meg legtöbbszőr dolgoztak.Na sebaj ugyis a tanév végén húzhatok innét el mivel akkor már töltöm a 18-at s megyek amerre látok.Szép lassan beballagtam a konyhába és elkészítettem magamnak a mindenapi kakaóskávémat. Igen még mindig azt iszom , de semmi pénzért nem cserélném le kávéra.
Miután készlettem vele kiszedtem a hűtőből egy kis reggelit és megreggeliztem. Aztán felmentem az emeletre ,a fürdőbe ott elvégesztem a tehendőimet beraktam a száj pirszingemet és smink gyanánt egy kis szempillaspirált raktam.Mind egy lajhár bementem a szobámba és a szekrényem előtt megálva válogattam a ruháim közűl.Vegül egy fekete térdénél szagatott nadrágot vettem fel , egy fehér haspolóval amiből amúgy nem is látszik ki a hasam csak ha nyútózkodom és egy fekete fehér kockás inget vettem magamra.Egy fekete háromszög alaku fülbevalót raktam a fülembe és egy nyakláncot aminek a pántja fekete és rajta van egy tejfehér ásványkő. Ezt még a szüleimtől kaptam egy évvel mielőtt leléptek.
Ezután lementem a lépcsőn felvettem a fekete fehér Vans cipőmet , leakasztottam a fogasról a fekete szegecses táskámat, telefonomat zsebenbe sűlyesztettem és kiléptem az ajtón.A meleg szél belekapott hullámos szűrke tincseimbe és össze-vissza fujta azt.Az új sulim fele tartottam mivel nyáron új tetoválásom született.Ugye értitek mért.Épp elértem egy buszt így busszal mentem. Mikor odaértem a új sulim elé jól felmértem a szememmel az épületet.Lépcső vezetett fel a modern épületig, a falak szürkék voltak biztos valamilyen fémből lehettek, nagy termopánablakok voltak mindem osztályba.Mikor beléptem a szűrke vasajtón ami komolyan olyan volt mintha valami börtönbe lépnék be. Bent nagy meglepetésemre krém színű falak és szép sötétbarna faajtók voltak szűrke padlóval ami ilyen beton féle volt. Három emeletes a suli és ha jól tudom a harmadik emeleten van az igazgatói iroda. Felmentem a harmadikra és a legutolsó ajtóra ki is volt írva ,hogy igazgatói iroda. Kopogtattam és miután hallottam a választ , hogy "szabad" , lenyomtam a hideg fém kilincset és kinyitottam az ajtót. Bent a szobába sötétbarna parketta , egy nagy asztal rajta egy szamítógép egy kényelmesnek tűnő bőr forgószék volt és az mögött két könyvespolc min egy csomo akta porosodott.
A forgószékben egy őszülő 40-es éveiben járó férfi ült. Épp írt valamit ,de mikor beléptem rám emelte tekintetét.Nem tünt mogorva vénembernek , barátságos volt az arca.Még nézelődtem az irodába mikor az igazgató köhintett egyet gondolom azért , hogy ráfigyeljek.
-Aham, jónapot!
-Jónapot , miben segíthetek?-a hangja elég mély volt , de nm volt zavaró.- Én még új vagyok és a szüleim azt mondták jöjek ide , hogy kérjem el az órarendemet és mondja meg holnap honnét vegyem ki a könyveimet.
-Ja ,hogy te vagy az új lány , hogy is hívnak!?
-Key White vagyok.-mosolyogtam rá halványan.
-Rendben Key ma odaadom az órarended , holnap meg az évnyitó után mennyél fel a második emeletre és az utolsó előtti ajtónal lesz a könyvtár.-miután befelyezte a mondani valóját felált ,elment a nyomtatóhoz és kinyomtatta az órarendemet.-Tessék -adta a kezembe a papírt-holnap 9-töl lesz az évnyitó.
-Köszönöm szépen viszont látásra.-köszöntem el és kiléptem az igazgatótól.Sóhajtottam egy nagyot és a kijárat fele vettem az irányt.Miután kiértem úgy döntöttem ,hogy sétálok egyet mielőtt haza megyek.
Egy ideig ugyanazon az úton mentem , de aztán letértem az útrol és betértem egy idegen utszára. Az utsza hosszú volt , szépen ki volt világítva. Egy idő után megpillantottam egy szép kis kávézót és gondoltam beülök egy cseppet. Kívülről a kávézó nagyon hangulatos volt , szép barackszínű falak , sötétbarna ablakok és ajtó.Ki volt világítva kis égősorokkal és a kávézó előtti asztalok és székek is fából voltak.Mikor bementem az ajto feletti csengő jelezte, hogy vendég érkezett.Belülről is nagyon szép volt , volt egy pult ahol le lehetett adni a rendelést.Boxokra volt osztva az egész kávezó és sok levendula volt a pultnál meg az asztaloknál is.
Kiszúrtam magamnak a kávézó leghátsó részében egy asztalt és oda letelepedtem. Mivel láttam , hogy itt én kell leadjam a pultnál a rendelést ezért feláltam és elbaktattam a pultig. Egy fiatal pincérnő jelent meg előttem.
- Szia mit szeretnél kérni?- tette fel a kérdést, gondolkoztam ,hogy rendeljek-e kávét , de aztán maradtam a forrócsokinál.
-Egy rumos forrócsokit kérek.- adtam le a rendelést.10 perc mulva adta is a kezembe a forró italt, elvettem tőle és kifizettem.Fordúltam volna meg , hogy mennyek vissza a helyemre mikor valaki elrohant melettem és a forrócsokim mint a blúzán landolt. Felnéztem arra aki nekem jött és egy zöld szempárral néztem szembe. Velem egykorú fiu lehetett feket haja össze-vissza ált feje tetején , tiszta vörös volt a feje a dühtöl.
-Te normális vagy, leöntöttél a hülye kávéddal, törpe!-kiabált rám dühtöl csilligó szemekkel.
-Ne kiabálj velem, te jöttél belém és ez nem káve hanem forrócsoki, rumos forrócsoki a kedvencem!
-Mért nem figyeltél oda , mért vagy ilyen szerencsétlen!?
-Én vagyok a szerencsétlen , nem én jöttem a másikba bazdmeg , nem látok a hátammögé.-már úgy ordibáltam , hogy már az egész felyem vörös volt. A veszekedésünket a pultos csaj zavarta meg.
-Felyezétek be, ide az emberek azért járnak , hogy pihenjenek nem azért , hogy a veszekedéseteket hallgassák, most pedik haggyátok el a kávézót , kivagytok tiltva!- mondta ki az ítéletet én meg dühösen kitrappoltam az épületből nyomomba a hülye fiuval aki miatt történt mindez.
-Várj már , áljál már meg !- kiáltott utánam és miután utolért , csuklomtól fogva visszahúzott.
-Mi van már?- zörrentem tá.
-Az van törpike , hogy leöntöttél kávéval és tiszta kávé lett a blúzom így nem mehetek az utszára.-bennem olyan mérhetetlen düh áramlott szét ,hogy azt el se tudom mondani.
- Az forrócsoki és ne hívj törpikének nem vagyok olyan kicsi és utoljára mondom , hogy nem én öntöttelek le te jöttél belém és ezért nem érdekel a hülye blúzod.
-Törpike...
- Ne hívj így!
-Mért ne?- kérdezte kihívóan.
- Mert nem vagyok olyan kicsi és a törpike szó nagyon idegesítő.
- De igen alig érsz a melkasomig , törpike.-nevetett ki, de szerintem ez egy cseppet se volt vicces.Mikor vissza akartam szólni akkor hívott a nevelőanyám , hog mennyek haza. Miután letettem megszólalt.
- Na mivan hív haza anyuci.- mondta gúnyosan és közbe nevetett , de nekem már nem volt ennyire vicces , de nem tudhatta mi történt velem ezért nem ítélhetem el de a forrócsokis incidensért igen s mivel nagyon jól tudom palástolni az érzéseimet ezért nem látszott semmi az arcomon.
-Menny a francba!- mondtam és nekivágtam egy csomag vizeszsepkendőt s elviharzottam , de halottam még a kacagását a hátam mögött , nekem meg végigfójt az arcomon egy kósza könycsepp s az arcomról le a földre.
ESTÁS LEYENDO
Rossz a Csillagzatom
RomanceEz az első történetem és a helyesírási hibákért előre is bocsánatot kérek.