Nem emlékszel rám? //BEFEJEZETT//

19. fejezet

~Levi szemszög~

-Senpai~!-kiabált nekem Eren a folyosó másik végéből. Lassítottam lépteimen és bevártam a  barna hajú fiút. -Hova sietsz? MA klubb gyűlés van... Hanji-sannak nem igen tetzsik hogy nem jársz be rendese-félbe szakítom.

-Szarok a pápaszemesre. Tch. Jobb dolgom is van mint hogy a délutánomat veletek s a kémiával töltsem.

-Például?-kérdezte flegmán, kezei ökölbe szorultak, fenyegetően vizslatott.

-Például hogy a barátnőmmel töltsem az időt.

-Na és ki a barátnőd? Csaknem...-itt kezeit a szája elé rakta, a röhögést visszatartva.-Petra?

-Igen, bajod van vele?

-Ohh, dehogy is Senpai. Légy boldog a kurváddal. Aztán rendesen fizetsd. Nehogy megunjon téged-gúnyosan rám vigyorgott és ott hagyott.

Borzalmasan felmérgelt. Hogy mondhat ilyet Petráról?! Nem is ismeri. Akkor miért?
Jójó, tudom, most biztosan magyarázatra vártok, hogy most Petraval hogy vagyunk. Járunk. Már legalább 1 hónapja. Azóta a délutáni találkozásunk óta egyre többször taliztunk míg nem szerelmet vallottam neki. És kiderült hogy ő is szeret. Kilencedik óta. És járunk. És mégmielőtt arra gondolnátok, hogy Eren bosszantása a célom rosszul gondolnátok. Én szeretem Petrát. Tényleg.

Kimentem a suliból, és vártam Petrát, aki nemsokkla utánam megérkezett és a nyakamba ugrott.

-Levi~-mondta, majd megcsókolt.

-Mehetünk?-kérdeztem miután ajkaink elváltak egymástól, összekulcsoltuk kezeinket és elindultunk a randink helyszínére.

~Eren szemszög~

Miután kellő távolságra kerültem Senpaitól kitört belőlem a hangos röhögés. Levi-senpai és Petra. Petra és Levi-senpai. Kész röhej. És a Senpai még el is hiszi hogy az a ribanc szereti... Hát... Nem hittem volna hogy a Senpait ilyen könnyen rá lehet szedni.

Lazán, rúgom be az ajtót, ahol éppen Hanj-san egy kémcsőbe önt valami sárga cuclit.

-Levi?-kérdezte a szemüveges lány a kémcső mögül.

-Randizik-feleltem majd lefeküdtem egy padra.

-Kivel?-nézett rám teljesen csodálkozva a barna hajú szemüvege mögül.

-Petrával-emeltem fel kezeim rics bicsesen, elvékonyított hangon.

-Na ne nevetess-mondta, majd kitört belőle a röhögés.-Na de komolyan Eren. Shorty kivel van?

-Mondom hogy Petrával.

-Nemár. Azzal a kurvával? Komolyan?

-Aham. És várj azt mondta hogy idézem-mondtam, majd felvettem a szokásos arckifejezését, ráncoltam a szemöldököm és belekezdtem-'Jobb dolgom is van minthogy veletek és a kémiával töltsem az időmet.'

-Komolyan ezt mondta?-csodálkozott Hanji-san.-Ez elszomorító.

-Szerintem-keltem fel és odasétáltam hozzá, kezeimet a vállaira raktam és bíztatóan rá mosolyogtam.-Rakjuk ki a klibból.

-Igazad lehet, de ha nem segít akkor most nem lennénk itt...

-Igen, de ha nem jár be előbb utóbb úgyid megkéne tennünk.

-Igaz. Meg ezek után amiket mondott... Oké! Ki is írom.

Elővette a klubb tagsági lapot és áthúzta a Senpai nevét. Elégedetten néztem a tevékenységet, de legbelül mégis fájt a szívem.
Elhagyott...
Egy kurváért...

Remélem tetszett😊
Ha igen, csillagozzatok😉