Egyszerű [Miraculous-Ladybug-Cat Noir]

3.

Mikor hazaértem Anyuék már a bálon voltak. Egy Pékek Bálja nevű rendezményre mentek el valahol a külvárosban. Fáradtan elterültem az ágyamon és a plafont bámultam.

- Ügyes voltál Marinette! Újra legyőztétek a gonosz Halálfejet. - örvendezett Tikki miközben a fejem fölött repkedett.

- Igen. Ezt megcsináltam. - sóhajtottam. - Mi lehet Adriennel? - mielőtt feltehettem volna a következő kérdést csöngettek. Leszaladtam a lécsőn majd az ajtóhoz léptem és kinyitottam. Adrien volt az.
Meglepve néztem rá.

- Szia Marinette! Minden rendben? - kérdezte aggódó arccal.

- Igen! Itthon voltam. - füllentettem.

- Arra gondoltam hogy elmehetnénk sétálni ha van kedved. - ajánlotta fel.

- Rendben! Felveszek egy kabátot és máris jövök. - mondtam majd felszaladtam egy ruha darabért.
Miután leértem egyből indultunk is. Elsétáltunk a suli előtt aztán az Eiffel torony mellet is és ott leültünk egy padra. A Nap már kezdett eltűnni és a Hold előbújni.

...

- Nagyon kedves az Anyukád ahogy bemutattad. - válaszoltam.

- Köszi. Csodálatos volt. - sóhajtott.

- Volt? - nem tudtam hogy elvesztette az édesanyját.

- Nem tudom mi történt Apa nem szeret beszélni róla. - zárta le végül a témát.

- Ne haragudj nem tudtam! - nem akartam megbántani ezért nem is eröltettem a dolgot.

- Tudod miért hívtalak el? - kérdezte mire én nemmel bólogattam. - Gyere gyorsan. -
Megfogta a kezem és elindultunk az Eiffel torony lépcsőjéhez majd pár emelettel följebb beszálltunk a liftbe ami a legtetejére vitt fel minket. Ott kiszálltunk és Adrien a korláthoz vezetett.

- Csak figyeld! - mutatott a városra. A sötét Parisban egyenként gyűltak ki az üzletek fényei, és a város villany oszlopai. Így együtt csodálatos volt a látvány. A lámpák először halványan majd egyre erősebben világítottak a sötétből világossá lett Parisban.

- Andrien ez gyönyörű! Erre hogy bukkantál rá? - csodálkoztam.

- Egyik este feljöttem és akkor vettem észre. Eddig még senkinek se mutattam meg. Mert hát nem volt kinek. - könyökölt rá a korlátra és előre hajtva a fejét szőke tincsei arcába hullottak. - Marinette, annyira jól érzem magam veled és ha melletted vagyok végre önmagam lehetek. Lehetünk barátok? Tudom hogy haraguttál rám Chloe miatt. Sajnálom. - két dolog esett le egyből abból amit Adrien mondott. Hogy magányos és hogy rám csak barátként tekint.
Mindenesetre válaszolnom kell bármenyire fáj is.

- Pe... Persze... Ho... Hogyne... - dadogtam de könnyek szöktek a szemembe amiket gyorsan is letöröltem. - Köszönöm hogy megmutattad ezt nekem de már haza kell mennem. - mondtam az órámra pillantva.

- Persze. Haza kísérlek. - mondta Adrien miközben megfogta a kezem és elindultunk lefelé. Minden lépés miközben a kezemet fogta egyre jobban fájt a szívem. Mikor haza értünk felém fordult és megölelt. Annyira meglepődtem a mozdulatán hogy szerintem nagyon vörös lett az arcom. Mikor elengedett zöld szemeiben köszönet csillogott.

- Jó éjt Marinette. - búcsúzott el majd sarkon fordult és eltünt a sötétben. Felrohantam a szobámba és egy csomag zsepivel és egy pléddel a karomban kiültem a tető kertbe. Másra se tudtam gondolni mint arra hogy Adriennek én csak egy baràt vagyok. Egy lány aki az osztálytársa. Akire csak úgy tekint hogy létezik és kész. A könnyeim csak pattogtak le az arcomon majd arról lecseppentek a pokrócra. Nem láttam semmit és senkit. Csak a végtelen homályt köztem és Adrien közt. Egyszer csak valaki a hátam mögé kuporodott és a derekamnál fogva átölelt. Nem nyitottam ki a szemem csak a mellkasának dőlve sírtam tovább. Megfordított hogy vele szembe legyek és megsímította könny áztatta arcomat hideg kezével. Annyira jól esett hogy megvígasztal pedig nem is tudtam kinek az ölében ülök és sírok. Biztonságban éreztem magam a karjaiban és azt kívántam bárcsak sose eresztene el. Neki döntöttem a homlokomat a mellkasának és beszívtam megnyugtató illatát majd átkaroltam és erősen öleltem. Nem tudom kit de öleltem. Pár perc elteltével megnyugodtam és felnéztem a megmentőmre aki reményt adott nekem...

Sziasztok! Itt az új rész. Bocsi kicsit későn de még szombat van. Hamarosam folytatás!!!

Bye