2. rész

2K 96 0
                                    

Csütörtök.

Úgy döntöttünk, hogy nem megyünk bulizni, inkább otthon nézünk filmet és zabálunk mindenféle édességet. Délután négy körül elmentem Stephanie-ért.

Hozta a cuccát, meg a menyasszonyi ruhát is, amit nagy óvatossággal fektettünk a kocsim hátsó üléseire.
Beszálltunk a kocsiba, majd elhajtottunk Cameronékhoz.

- Helló!- léptünk be a lakásba, ahol a lányok már serényen készítették ki a különböző finomságokat a nappali márványasztalára.

- Atyám, nem fogok beférni a ruhámba.- sopánkodott Becca, mire csak elröhögtem magam.

- Nevetséges vagy! A ruhádból be kellett venni tíz centit, mert annyival nagyobb volt rád! Ne röhögtess már.

- Hát, van benne valami.- szólalt meg Bianca.

Hat- fél hét felé járt, amikor elkezdtük a filmmaratont, kezdve a Nagyfiúkkal, aztán érkezett a Nagyfiúk 2., ezt követte pár kalsszikus, mint például a Kincs, ami nincs, vagy az Ördög jobb és bal keze.
Éjfél körül már a Szemfényfesztők 1-2. része volt soron.

Egy körül mentünk aludni. Na jó, mindenki ott aludt, ahol éppen volt.
Bianca és Steph a kanapén, én és Becca pedig valami elmagyarázhatatlan okból bevackoltuk magunkat a konyhaasztalra (?), ezzel mutatva, hogy mi igenis érett felnőtt emberek vagyunk.

Reggel, fél tizenegykor nyitottam ki a szemem. Még senki sem volt ébren, mindenki szuszogott. Kiráncigáltam az utazótáskámból, egy egyszerű pólót, meg egy nadrágot, majd neki álltam reggelit csinálni.

Lassan mocorogni kezdtek a lányok is.
Bianca és Steph is felkelt, ám Becca még aludt. Éppen kimertem mindenkinek a tojást, mikor nagy csattanás, Becc nagyon jajdult.

- Jézus!- sütöttem le a szemem röhögve.

- Kösz Kate, jól vagyok!- tápászkodott fel mérgesen.

- Tudom.- nevettem még mindig.
Felegyenesedett, majd azonnal az oldalához kapott és fájdalmasan nyögött egyet.

- Atyám. Tiszta lila lesz.

Leült ő is a pulthoz, majd maga elé tette a neki kikészített tányért és enni kezdett.

Reggeli után Steph és Becca elmosogattak, addig mi Biancával összepakoltuk a tegnap estéről maradt szemeteket. Egy óra körül már rend uralkodott a lakásban. Úgy döntöttünk, hogy átmegyünk hozzánk, és megnézzük, hogy mennyire van tönkre csapva a lakás. Viszont amikor benyitottam az ajtón meglepetés ért.
Mind a kilenc fiú a nappaliban ült és tévét nézett. A konyhában az edények elmosogatva, sehol egy csokiszacskó, egy üres üdítős üveg.

- Sziasztok!- köszöntem, mire mindenki felénk nézett.

- Helló!- intettek egyszerre, majd vissza is fordultak a televízióhoz.

- Ú, mi ez?- vágódott Jacob ölébe Becca és már ő sem figyelt senkire.

- Ebédeltetek már?- kérdezte Bianca.

- Nem.- rázta meg a fejét Hunter, majd felkelt és puszit nyomott a fejemre.

- Szia.- súgtam neki, mire elmosolyodott és megcsókolt.

Mikor vége lett a sorozatnak, amit néztek, köszöntem Aaronnak és Christiannek, mivel velük nem találkoztam még.

- Kicsi lány!- ölelt meg Aaron. Ő már szinte a második bátyjám.

- Szejja.- pusziltam meg.

- Kriszcsön! Szervusz.- ugrottam Christian hátára.

- Sziaa, Kéti.- röhögött, miközben megpuszilt. Ebédre pizzát rendeltünk.

- Ti!- mutatott Beccára és rám Cam, mikor hirtelen felbukkant a semmiből a hátunk mögött a kanapénál.- Beszélünk!

Félva pillantottam az ikremre, aki szintén engem nézett.

Mindenki felhőtlenül beszélgetett. Egy pillanatra felbukkant bennem a félelem, de aztán azonnal el is vetettem az ötletet. Cameron a mi szobánkban foglalt helyet az ágyon.

- Cam, valami rossz történt?- kérdeztem félve.

- Bia fél elmondani.

- Mit?- ült le Becca.

Én képtelen voltam helyet foglalni. Tudtam, hogy valami rossz történt.

- Mi történt?- emeltem fel a hangom.

- Nyugi.- csitított Cam.- Hát. Nem lehettek Bianca koszorúslányai.

- Mi? Miért?- háborodott Becca.

- Nyugi. Bia anyja tudjátok milyen.

Persze, hogy tudom! Egy idegesítő hárpia.. Persze ne akarjak neki rosszat, meg semmit, de ami gáz, hogy Bianca maga is így gondolja. Nem tudom megint mit talált ki, de esküszöm leütöm.

- Az történt, hogy a másik testvére két lányát akarja koszorúslányként. Bianca pedig nem tehet semmit, mert nem akarja, hogy balul süljön el az esküvője.

- Ez megértem.- ismertem be szomorúan.- De esküszöm, ha az a nő fesztivált csinál, én lelövöm.- nevettem fel.

- Ezt megértem. De ennek tetejébe az a két lány a rajongóm.- hajtotta le a fejét.- Tuti rajtam akarnak majd lógni.

- Na, az próbálják meg az esküvődön!- szorította ökölbe a kezét.

- De már mindent elintéztem. Átpasszoltam a nőnek a ruhákat, azt kezd vele amit akar, de ha nem lesznek jók, nem engedem be az esküvőmre.

Cam puszit nyomott a fejünkre, majd távolodó lépteit hallva lement a többiekhez. Megsemmisülve ültem Beccel szembe. Üres tekintettel néztük egymást.

- Kurva nagyot fogok robbanni.- suttogta.

- Én is.- mondtam.- Sajnos van is egy ötletem.

Az ikrem sejtelmesen elvigyorodott, majd várakozott.

- Maradjon titok. Megoldom.- vigyorodtam el én is, bár legbelül tudtam, hogy Cameron bármennyire is érteni fogja a viccet, irtó dühös lesz. Viszont ez az ő esküvője lesz, csak a jó szándék vezérel.

- Nagyon mérges lesz.- csóválta a fejét.

- Tudom.- bólintottam.

- Szar az élet!- sóhajtott, majd kiment a szobámból.

Ledőltem az ágyra, bekapcsoltam a tévét, és valószínűleg elnyomhatott az álom, mivel amikor felkeltem be voltam takarva és Hunter mellettem békésen szuszogott.

Kicsoszogtam a fürdőbe, vettem egy gyors zuhanyt, fogat mostam, pizsibe bújtam, majd visszafeküdtem Hunterhez.

Sziasztok!
Itt vagyok a résszel, de sajna most egy kicsit rövid lett, mint az előbbi.😕
Mindenesetre jó olvasást!💗🍓❤

Mrs. Rowland🍓🌏

Stay // Szomszédok 2. Évad // BefejezettDonde viven las historias. Descúbrelo ahora