Szeptember 1.(csütörtök)
Reggel arra a nyomorult ébresztőmre kelltem. Sikerült kivánszorognom az ágyból majd a konyhába mentem ahol incsiklandó illatok fogatak.
-Jó reggelt drágám!-tesz mosolyogva elém Gina egy tál gofrit.
-Nekedis és köszönöm!-mosolyogtam fáradtan.
-Szerintem sies az evésel mert ha Cameron lejönn akkor mindent megesz.-erre olyan röhögésbe törtem ki hogy már a hasam fáj. Gyorsan megreggeliztem majd szaladtam a szobámba kiválasztani a ruhám. Ma erre eset a választásom:A hajamat kivasaltam majd feltettem a szokásos sminkem. Leszaladtam a konyhába mert már 7óra 32perc volt. Legnagyobb meglepetésemre az egész Magcon ott volt.
-Jó reggelt.-köszönök.
-Viszont.-mondjak.
-Alexandra igy nem jöhetsz iskolába.-förmed rám Cameron.
-Miért?-kérdezem szomorúan.
-Mert...-kezd bele de Siera közbevág.
-De jöhet. Hagy nézze meg mindenki.-mosolyog rám.
-Fúúhh jó! De ha valaki hozád nyúl megölöm!-mutatt rám. Na jó ki a picsám nyúlna hozzám?
-Inkább induljunk.-mondja Aaron.
-Ugy tudjátok nem kell elkísérni?-néztem felvont szemöldökel a fiúkra.
-Ja de mi akkor is elkísérünk.-vigyorok Taylor.
-Fúúhhh oké.-forgatom a szemem.
-Ne forgasd a szemed mert úgy marad.-emeli rám a tekintetét Nash.
-Ne mondd meg mit csináljak!-idegeskedek be.
-El mondod mi a fasz bajod van?-emeli meg a hangját.
-Az a bajom hogy felejts el!-ordítok.
-Hát az már megtörtént.-itt összetörtem ismét.
-Oké.-mondom mostmár rendes hangerőn.
-Tudod nem úgy értettem.-fogná meg a kezem de elrántom.
-Hagyj!-lököm el majd az ajtó felé vesszem az irányt és elindulok az iskolába. Amint kiléptem az ajtón a könnyeim utat törtek magának. Hallotam hogy valaki a nevemet kiabálja igy gyorsan letöröltem a könnyeimet. Hátrafordulok ahol Siera szalad utánam.
-Jól vagy?-kérdezi aggódva.
-Igen.-próbálok mosolyogni. Nagyából ennyit beszéltünk.Nash szemszöge:
-Az a bajom hogy felejts el!-ordít Alexandra az arcomba. Ez ami nagyon fáj. Asszem megkedveltem.
-Hát az már megtörtént.-itt csak a düh beszélt belőlem. De amint kimondtam meg is bántam.
-Oké.-láttam hogy könnyek csillognak a szemébe. És ez mind miattam.
-Tudod nem úgy értettem.-próbálom megfogni a kezét de ő ellök magától. Meg is értem. Én most szembe köpném magam.
-Hagyj!-mondja majd kisétál az ajtón. A kurva életbe ezt jól elcsesztem.
-Nash ezt miért kellet?-ordít velem Siera.
-Én nem akkartam.-sóhajtok.
-Idíóta.-szalad Alexandra után.
-Haver ez mi volt?-kérdezi JackJ.
-Semmi.-válaszolok.
-Miért haragszik ennyire rád?-kérdezi Cam.
-Az a baj hogy ezt én sem tudom.-sóhajtok ismét.
-Na jó induljunk!-veregett hátba Daniel.Alexandra szemszöge:
Mikor beértünk a suliba már elég sokan voltak az aulában. Amúgy a suli iszonyatosan nagy. Szerintem lehet itt vagy 100 terem, ha nem több. Siera elmondta melyik a 10.-esek terme hiszen ő 11.-es ahogy szinte a többiek. Kivéve Nasht mert ő általánosba bukott és Camt aki meg 9.-ben bukott. Megkerestem a 87-es termet. Bent csak egy lány ült úgy döntöttem odamegyek hozzá.
-Szia Alexandra Smith vagyok.-nyújtom mosolyogva a kezem.
-Szia Madison Clark vagyok.-mosolyog ő is.
-Figyelj nem lenne baj ha ideülnék melléd mert akikel eddig találkoztam lányokkal hogy is mondjam..-kerestem a megfelelő szavakat.
-Kurvák.-fejezi be a mondatom.
-Ja legalább te normális vagy.
-Hát számukra pedig én vagyok a fura.-sóhajt.
-Miért? Mert nincs egy kiló smink rajtad és olyan ruha ami alig takar valamit?-értetlenkedek.
-Hát valami ilyesmi.-nevett. Ez a csaj szimpi.
-Na akkor megengeded?-kétdezem félve.
-Persze.-huzodik arréb hogy oda férjek.
-Köszi.-mosolygok. Hirtelen nyilt az ajtó és Cam és Nash lépet be. Amint megpillantottak felém kezdtek jönni.
-Alexandra?-szólit meg Cameron.
-Igen?-nézek fel rá.
-Miért ülsz ez mellet?-vonja fel a szemöldökét.
-Az eznek van neve és azért mert nem kurva mint a többi lány.-emelem meg a hangom.
-Te tudod csak nehogy elkapj valamit.-mondja. Madison felé fordulok aki sírva rohant ki a teremből.
-Hülye barom.-szaladok utána.Cameron szemszöge:
Nem akkartam ennyire megbántani Madisont. Én szeretem őt. Csak nem akkarom hogy megtudja. Ugy is az lenne hogy ő nem szeret. A fiúk közül csak Nash tudja.
-Haver nem azt mondtad hogy szereted?-kérdezi Nash.
-De.-hajtom le a fejem.
-Akkor mi volt ez?-tárja szét a karját.
-Nem tudom.-sóhajtok. Hirtelen megszólal a csengő és belép a tanár előtte pedig az összes diák kivéve Madisont és Alexandrát. Hirtelen nyilt az ajtó és ők léptek be. Madison szebb volt mint valaha.Alexandra szemszöge:
Madison után szaladtam. Nagy nehezen megtaláltam a WC-be sírt.
-Nincs semmi baj.-ölelem meg amit viszonoz is.
-Én szeretem őt.-kezd sírni még jobban.
-Tetszik Cam?-kérdezem csodálkozva.
-Igen.-szipog.
-De miért nem mondod el neki?-kérdezem.
-Mert ez az érzés viszonzatlan.-hajtja le a fejét.
-Van egy ötletem.-vigyorgok.
-Jaj ne.-teszi fel a kezét.
-De kicsit átalakitalak.-állok fel.
-Oké.-egyezik bele.
-Na akkor elsőként ez.-bontom ki a haját.-És ez.-veszem elő a szempillaspirálom. A végeredmény csodás lett.
-Úristen gyönyörű vagy.-kezdek ugrálni.
-Tényleg?
-Igen.-mosolygok.
-Na menjünk órára.-mondja majd a terem felé kezdjük venni az irányt. Mikor benyitunk mindenki ránk szegezi a figyelmét.
-Megtudhatnám miért késtek?-von kérdőre minket a tanár.
-Csak elestem és bevertem a könyököm Madison pedig segített levízelni a könyököm.-füllentek.
-Rendben Madison üj le! Te pedig mutatkozz be.
-Sziasztok Alexandra Smith vagyok 16 éves.-mondom zavartan.
-Rendben osztály kérdezen!-mondja.
-Van barátod?-kérdezi egy szőkehajú fiú.
-Nincs.-válaszolok félénken.
-Eszaziken!-pattan fel a helyéről.
-Dominik viselkedj.-ordít rá a tanárnő.
-Elnézést.-ül le a helyére.
-Valamit sportolsz?-kérdezi egy elég helyes fiú.
-Igen focizok,kézizek meg kosarazok.-válaszolok.
-Nahát akkor itt egy papír amin rajta van mikor van a meghallgatás.-nyújt át egy papírt a tanárnő.
-Köszönöm.
-Szívesen most már a helyedre mehetsz!-gyorsan odamentem Madison mellé. A nap további része tiszta unalmas volt. Madison a legjobb barátnőm lett. Nasht pedig egésznap kerültem. Mikor Madisonnal haza értünk. Kiderült hogy a szomszédba lakik igy ketten mentünk haza. Mikor beléptem az ajtó egyből a szobám felé vettem az irány. Lefürödtem bepakoltam holnapra és lefeküdtem aludni. Elég hamar elnyomott az álom.Hi!!!
Hát ez lenne a 6.rész!!
Remélem tetszet!!!
Puszi😘!!!
YOU ARE READING
Mig világ a világ! /N.G./
Fanfiction-Miért csináltad ezt velem?-kérdezem könnyeimmel küszködve. -Mert rájöttem nem szeretlek.-válaszolja érzelemmentesen. TÖRTÉNET KEZDETE:2016.október.22 Sok depresszió, szenvedés, fájdalom