Életem a Motionless In White-al/BEFEJEZET/

II. Az első napom!

~Elizabeth szemszöge

Reggel arra ébredt, hogy valaki bökdösi az oldalamat és mondogatta halkan a nevemet, nem volt kedvem megnézni ki az, fáradtságom nem engedte. De az illető nem adta fel azt a tervét, hogy fel ébresszen, kinyitottam a szemem,utána azonnal be is csuktam. Csak Chris bökdösött nem foglalkozva vele fordultam a másik oldalamra, nem adta fel folytatta a piszkálásomat.

- A francba már felkeltem. - ültem fel ingerülten az ágyamba, testvérem el légedet arccal nyugtázta kirohanásomat. - Mit akarsz? - tettem fel a kérdést, az órára tekintettem a kis asztalon reggel hat óra!! mi a fenéért keltett fel?

- Szólni akartam, hogy kész a reggeli gyere le. - közölte velem.

- Ezért kellett hat órakor szólni? - emeltem fel a hangom nagyon mérges lettem rá.

- Igen.- válaszolta pimaszul. Megfogtam a hozzám legközelebb lévő párnát és el kezdtem vele ütni bátyámat, aki nevetve takarta az arcát a kezével, megfogta a lepedőt alattam és úgy ahogy voltam le rántott. Azzal viszont nem számolt, hogy Ő a földön térdelt az ágyam mellett és pont magára rántott, Én az ölében feküdtem a hátamon, a párnám most már az ő kezében virított.

- Na most már elég kisasszony. - próbálta komolyan mondani, de nem sikerült neki, óvatosan le görgetett magáról, felállt és leporolta a nadrágját, szokásosan tetőtől talpig feketébe volt. Mielőtt elköltöztem akkor is már így járt suliba és tényleg jól állt neki a fekete haj, a tetoválásai is pont ott helyezkedtek el ahol kellett. Kezet nyújtott nekem, hogy fel segítsen én örömmel el is fogadtam.

- Amúgy azért ébresztettelek fel, mert egy és fél óra múlva indulunk stúdiózni és téged is elviszünk, nem akarlak egyedül itthon hagyni. - jelentette ki Chris és elindult az ajtó felé, kifelé menet becsukta azt. Én a bőröndömhöz mentem és megkerestem az az napi ruhámat, egy fekete új-nélküli combközépig érő ruhát aminek a háta ki volt csipkézve plusz egy telitalpú fekete magas sarkút. Pár dolgot illik tudni rólam nem olyan az öltözködésem, mint a bátyámnak vagy a haverjainak, Én a kicsit elegánsabb kinézetett kedvelem magamon. Egy szóval csak magas sarkúban járok, szoknyában egybe ruhákban és farmerokba rendes cipőm is egy van amit tesire hordtam vagy blúzokat és hozzájuk csőfarmert és magassarkú cipőt viseltem. Még felvettem egy csomó kar kötött, hogy eltakarjam hegeimet és vágásaimat. Gyorsan ki sminkeltem magam, azt sem szoktam túlzásba vinni egy kis szempilla spirál, alapozó szemceruza vagy rúzs a kettő együtt nem szeretem használni. Olyankor azt érzem agyon vagyok mázolva, mint valami plasztik cica, felvettem a gyűrűmet, igen van egy gyűrűm amit mindig hordok, azért, mert ha egyszer férjhez megyek a jegygyűrű kerül a helyére. A körmeim is ki vannak festve amit körmös csinál, hál istennek elég hosszúr és erősre meg tud nőni, így nem kell műkörmöt használnom, csak festeni és díszíteni kell. Még megnéztem magam a szobámba fel erősített tükörben, megállapítottam, hogy imádom ezt a ruhát. Meg fogtam a táskámat bele dobtam a fülesemet meg a mobilomat és le robogtam az emeletről. A fiúk már az asztal körül ültek, ahogy be jöttem mindenki abba hagyta amit éppen csinált, engem kezdtek el bámulni.

- Tegnap már mondta, de elmondom még egyszer. Chris, hogy lehet ez a lány a a húgod? - borult ki Ricky, testvérem egyetlen reakciója az volt, hogy fejbe vágta a gitárost, aki be intett neki, magamban jót kuncogtam ezen.

- Gyere Liza. Foglalj valahol helyet.- szólt oda Chris, körbe néztem és csak Ricky és Devin között találtam helyet, Ricky széles mosollyal nyugtázta, hogy mellette foglaltam helyet. Devin felé pillantottam, aki komoran ette a müzliét, rajta kívül mindenkinek jó kedve volt, kíváncsivá tett mi baja lehet.

- Devin - fordultam felé, a megszólított rám tekintett, hatalmas gombócot éreztem a torkomban - Azt szeretném...

- Elizabeth kérsz kávét? - szakított félbe Josh.