Egy fiatal lány, aki sok év után újra haza tér, testvérével és annak bandájával él. Rengeteg nehézségen megy keresztül, de eléri céljait. A kalamajkák után rá talál a szerelem és megvalósítja az álmait.
#16 BVB - 2018. 05. 10.
Ismét a saját szobámban lehetek itt minden ugyan úgy néz ki a fiúk semmihez sem nyúltak, kivéve a könyves polcomhoz, hiányzik róla a Harry Potter és a Félvér herceg. Majd később kérdőre vonom a srácokat merre lehet a könyv, de most semmi kedvem vissza menni hozzájuk. Nagyobb balhét csináltam, mint szerettem volna. Ezt a napot nem ilyenre terveztem, kicsit sem! Ma csak azon gondolkoztam, hogy fogok majd újra találkozni a bandával és erre tessék rögtön bele csöppentem a régi életembe. Nem gondoltam, hogy Christ értesítik azért, mert lecsuktak. A találkozás a testvéremmel nem is volt olyan rossz, mint amire számítottam, de a többiekkel való az katasztrofálisra sikerült, nem gondoltam, hogy az egész banda engem fog várni otthon. Ash örült szerintem a legjobban nekem, de a többiek azonnal leállították és ezután indult a lavina Chrissel össze vesztem mindenki előtt. Viszont nem tudtam kihagyni, hogy ne szóljak be Devinnek az arca megért nekem minden pénzt, igazi övön aluli ütés volt számára. Szerintem megérdemelte, hogy amíg velem randizott, addig valaki a gyerekét hordja a szíve alatt. De a vele való találkozás, így is szíven szúrt, tagadni akarom, hogy még mindig szeretem, de nem bírom. Szeretem. Szeretem és ezt nem tudom elviselni, nem tudom elviselni, hogy mással láttom, azt, ahogy mást ölel, mást csókol. Irigy vagyok Kyliera, hogy őt Devin érintette és kielégíti, hozzám alig, mert érni, nem akart velem lefeküdni, amikor már én is szerettem volna. Vissza utasított azzal, hogy én még nem állok készen erre és várjunk, közben más ajtókon döngetett. Én egy nagy világ méretű ökör vagyok, mindig is olyat szerettem, aki soha se szeretett igazán. Talán vissza kellene mennem Jasonhöz.
~másnap reggel~
- Ébresztő hasadra süt a nap!!! - ordította el magát mellettem Chris, ezzel engem annyira megijesztett, hogy leestem az ágyról magammal rántva ágyneműmet. Elterültem a földön, mint a magyar nagy alföld, a hajam előre bukott a fejemem egyenesen a számba, így hajszállat köpködve könyököltem fel.
- Neked mi a halál bajod van, hogy hajnalok hajnalán itt ordibálsz, mint valami félbolond?! - kezdtem a szitkozódást, de testvérem, mintha meg se hallotta volna szavaimat.
- Ébredj bevásárolni megyünk! - fordult sarkon. - Öt perc múlva indulunk!
- Mi van? Nem tudtál volna előbb szólni? És amúgy nem megyek! - pakoltam vissza a párnámat és a takarómat az ágyra, hogy újra elaludhassak.
- Öltözz! Te is jössz velünk, többet nem akarlak szem elől téveszteni! Haladj! Vagy én foglak felöltöztetni! - dőlt az ajtó keretnek.
- Úgy se mernéd! - néztem rá szúrós szemekkel.
- Múltkor is megcsináltam, de te vissza utasítottad az összeállításomat. - játszotta a megsértettet.- Na, mozgás már csak három perced van!
- Baszd meg! - hajítottam utána a párnámat. Lassan kikászálódtam az ágyból és a szekrényemhez tipegtem tegnap este még kipakoltam a bőröndjeimből. A szekrény nézegetés végeztével arra jutottam, hogy gonosz leszek ma Chris azt hisz még mindig ugyan úgy öltözködöm és Devinen látom, hogy szinte csorgatja utánam a nyálát, egy szóval én leszek a legrosszabb rémálmuk. Nem fogom megkönnyíteni a dolgukat, ahol lehet megnehezítem az életüket. Így arra gondoltam, hogy ezt veszem fel:
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
