Just for one day

Chapter 3

Marinette még épp időben visszaért, sötétedés előtt. Nem ment be a szobájába, sokáig csak a teraszán üldögélt. A kis Kwami a vállán helyezte kényelembe magát.
- Hát, ez furcsa volt. - Szólalt meg.
- Nem is tudom mit gondoljak most róla. Ahogy beszélt velem, elmondott mindent.. Sosem gondoltam volna. De ha civil formában mentem volna..
- Szóba sem állt volna veled. - Folytatta Tikki a gondolatmenetet.

A lány némán bólintott. Hirtelen halk lépésekre lett figyelmes a szobájában, majd egyre közelebb és közelebb. A kis lény rögtön Marinette táskájába bújt, épp mikor Alya feje felbukkant.
- Bocsi csajszi, de nem bírtam ki hogy ne csekkoljam mi a helyzet veled.
- Semmi baj. - Mosolygott. - Már sokkal jobban vagyok.
- Ennek örülök. És, mit csinálsz idefent? Fogadni mernék hogy megint Adrien-en járt az eszed. - Találgatott barátnője.
Lassan leolvadt a mosoly a lány arcáról, a sírás kerülgette. De ezt nem mutathatta ki, mivel akkor Alya addig nyaggatta volna, ameddig el nem mond mindent neki. Csak visszaerőltette mosolyát, és hevesen bólogatott.

- Nemtudom meg élem e valaha azt a percet hogy normálisan beszélni látlak titeket. Ma is próbált beszélgetni veled kislány. Csak erőt kéne venned magadon.
- Tudom Alya, oké?! - Csattant fel, magát is meglepve.- Csak.. nem megy.
- Nyugi Marinette. Valami nagy gáz van veled ma.. De ha nem, hát nem. Meg értem ha kell a magány. Holnap suliban találkozunk. - Megsimította a lány hátát, majd elindult kifelé.
- Szörnyű érzés, hogy nem mondhatom el neki. - Suttogta.
- Tudom, Marinette, de erősnek kell maradnod. Senki sem...
- Tudhatja, tudom. - Vágott közbe a lány.

Ágyán ült némán, Chloe szavain gondolkozott. Mást szeret. Mást szeret. Mást szeret.
...

Adrien épp sétált hazafelé, mikor egy sikolyra lett figyelmes. Összehúzott szemekkel összpontosított a hangra, hogy megtudja honnan jön. Először lassan, majd egyre gyorsabb léptekkel haladt a hang irányába, majd hirtelen arra lett figyelmes, hogy valaki erőböl nekiugrik. A földön elterülve kinyitotta szemeit, és a fekete pöttyökre lett figyelmes az orra előtt. Katica kezét nyújtotta, hogy felsegítse, tekintetéből aggodalom szűrődött. Adrien elfogadta a kezét, és vörös arccal feltápászkodott.
- Jól vagy? Kérdezte a lány szemét le se véve a fiúról.
- Igen. - Szólt halkan, majd a lány válla felett észrevette a betonba zuhant autó roncsait.- Köszönöm.

Marinette alig bírt mozdulni a fiú láttán, de a szörnyű hangot észhez térítették, és már lendítette is jojóját.

Adrien csak állt, és nézte ahogy a lány eltűnik a magas épületek között. Megmentette az életét. Tartozik neki. Ahogy Párizsnak is. Gyorsan le futott a metró aluljáróba, ahol egy lélek sem volt már, és abban a percben átváltozott. Fekete ruhájában már rohant is társa után.

...

- ...Furcsa, hogy nem kellett használnod a szerencsetalizmánt.
- A te erőd most többet segített, mint az enyém.
- Csevegnék még veled napokig Bogaram, de sajnos mennem kell. Nehogy megtudd ki rejtőzik az álarc mögött. - Csábos mosolya megnevettette a lányt.
Katica intett, miután a zöldszemű futásnak indult. Kissé elszámolta magát, így gyorsabban változott vissza mint kellett volna. Egy kis utca közepén a falnak nyomódva lesett körbe, hogy meglátta e valaki. Nagyot sóhajtott.
- Senki.
- Legközelebb óvatosabbnak kell lenned, nem csak a barátnőddel foglalkozni! - Panaszkodott Plagg.
- Nem a barátnőm! De tudom, sajnálom, ezt majdnem elszúrtam.
Némán ki sétált az utcából, és folytatta az útját haza.

Macska be rohant.. De Adrien jött ki. Mi van ha...
Alya a szájához kapta a kezét.
- Az nem lehet. - Suttogta magában. - Adrien lenne..
Szuper gyors sebességgel előkapta telefonját, majd Adrien egyik képét Macska képe mellé helyezte. Csak nézte, és nézte. - Én idióta, hát persze!

Nem tudta eldönteni mit tegyen. Elmondjam neki? Kövessem? Vagy próbáljam kiszedni belőle?!
A követést választotta. Azzal bizonyítani tudta magának a történteket. Nem kellett mást tennie, csak várni amíg egy újabb akuma színre nem lép.
Hazafele nem tudott másra sem gondolni csak erre. Nagyon izgatott volt, de egyben össze is volt zavarodva. Hirtelen minden kezdett összeállni. A folytonos eltűnések, a furcsa viselkedés, minden. De volt egy másik dilemma is. Elmondjam Marinettnek?