A küldemény

Harmadik fejezet

Este tíz óra előtt pár perccel Tamás lement az emeletről a bárba, ami a hallból nyílt jobbra. Erős dohányfüst volt odabent, halk olasz zene hallatszott. Csak öt asztal kapott itt helyet, ebből egy volt foglalt. Tamás egy sarokba telepedett le, ahonnan jól látta a bejáratot. Érkezett a felszolgáló, Tamás egy korsó sört rendelt. Tíz után pár perccel érkezett Karesz. Sokat változott mióta elment Magyarországról. Kövérkés tömzsi testét virágmintás ing, és rövidnadrág takarta. Cigarettával a szájában lépett be a bárba, és egyből észre is vette régi barátját, majd üdvözölték egymást.

- Tomikám, drága barátom, végre, hogy megérkeztetek! Feleséged merre bujkál?

- Ő már lefeküdt, hosszú nap áll mögöttünk.

- Tiéd az az autócsoda ott kint? Szép darab! Hány lóerős?

- Százötven. Nem egy Fiat - jegyezte meg gúnyos mosollyal.

- Ne gondold, hogy én itt Fiattal járok. Azzal csak a helyiek utaznak. Most gyalog jöttem, de egy Mercedes boldog tulajdonosa vagyok.

- Miért hívtál ide Karesz? Megint valami piszkos ügyben sántikálsz? Miért tekintenek itt rád istenként? Antonio úgy ugrál körülöttünk, mint valami szolga.

- Jaj, ne csináld már! Mintha te nem kis disznóságokkal szereznéd a zsebpénzedet. Antonio meg csak járjon a kedvedben, elvégre te nyaralsz és nem ő.

- Tudom, hogy akarsz valamit, különben nem hívtál volna. Ki vele, mi az?

Ekkor Karesz elnyomta a cigarettáját, majd komolyra fordította a szót.

- Figyelj, jól figyelj! Először is töltsd el ezt a két hetet nyugodtan a feleségeddel. Utána lenne egy kis meló, amit el kéne intézni, de nem bízhatom akárkire. El kéne hozni egy kis csecsebecsét Egyiptomból egy ottani sejktől. Úgy gondolom, ezt te tudnád megoldani.

- Nem betörő vagyok, hanem csempész. Nem találtál egyetlen tolvajt, sem aki megoldaná ezt? Egyébként is mi ez a „kis csecsebecse"?

- Haver! Kicsit gondolkodj. A lopás után valahogy be kell hozni ebbe a tetves országba a cuccot. Egyébként nem nagy dolog, csak néhány milliónyi drágakő.

- Szóval így állunk. És mi lenne az én fizetségem?

- Az átszállított drágakövek árának egynegyede.

- Ez egyenlőre nem túl meggyőző. Vigyem vásárra a bőrömet néhány drágakőért? Ráadásul egyedül? Tudod, hogy én többnyire csak szállítom az árut.

- Figyelj Tomikám. Te vagy az egyik legjobb, akit ismerek. Egyébként is kapsz magad mellé valakit, majd megismered. Kicsit fura fazon, de az egyik legjobb a szakmában. Mond, mennyit kérsz, hátha alakíthatjuk egy kicsit az árfolyamot.

- Mondjuk az előbb ajánlott egynegyedhez csapj hozzá még egyszer annyit.Illetve szükségem lenne egy Mauser puskára, tökéletesre, hivatalos papírokkal. Így megfelel?

- Te csirkefogó! Alkudozni még mindig tudsz, de tudod mit? Legyen! A drágakő értékének a fele, és egy letisztázott Mauser! Pincér! Két sört kérünk!

Nagyjából éjjel egyig folyt a társalgás, aztán mindketten nyugovóra tértek.