Kyungsoo POV~
Reggel az ébresztőm utált riasztására keltem fel. Kábán léptem ki ágyamból,majd sétáltam el az ajtómig. Anyum kiabálását hallottam meg a konyhából. Már nem is foglalkoztam viselkedésével,hiszen ez nála már megszokott,hadd őrjöngjön magában. A fürdőbe vettem az irányt,majd a tükör elé álltam. Nagy barna szemeim alatt óriási táskák helyezkedtek el amelyeket még sminkemmel sem tudtam eltakarni. Miután rendezetlen hajamat beállítottam amolyan ,,jó lesz ez így" stílussal,bepakoltam a táskámba,anyától kértem egy kis pénzt,majd elindultam az állomásra. Fülembe beraktam a fülhallgatóm,hogy ne kelljen a külvilággal foglalkoznom majd felszálltam a megérkezett járatomra. Mivel már 10 éve minden egyes nap ezzel a busszal járok reggelente,mindegyik utast ismerem. Ám ma volt egy ismeretlen arc is a járművön. Leültem hát,hogy jól végigmérhessem a fiút. Gesztenyebarna haja és kreol bőre gyönyörűen ragyogott az őszi napfényben. Az elhaladó fák árnyékai váltakoztak a nap sugaraival,amelyek tökéletesen rásimultak arcára. Olyan volt,mintha egy filmet néznék. Nem tudtam betelni kinézetével. Ahogyan magamra tekintettem,elszégyelltem magam. Elegánsan volt felöltözve,széles hátán ideálisan húzódott végig a kivasalt öltöny. Még mindig álmodoztam elképesztően erős arcvonásain,amikor hirtelen megállt a busz és leszállt. Rá két percre végre feleszméltem a mámorból,amikor szembesültem a ténnyel,hogy nekem is az előző megállóban kellett volna leszálljak. El fogok késni. NAGYON EL FOGOK KÉSNI. Ahogy leléptem a betonra rögtön sprintelni kezdtem,ami elég nehéz volt 6 kilós táskámmal együtt. Már patakokban folyt rólam a víz,feltehetőleg sminkem is elmosódott,mikor végre megpillantottam a minden diák által utált épület körvonalait. Ahogy beléptem a épület főbejáratán csak a portás bácsit láttam a folyosón kószálni. Szóval tényleg nem fogok beérni időben az órámra. Ahogy szedtem lábaim minden osztályteremből kihallatszottak a tanárok unalmas monológjai. Végre az előadó terem ajtaja elé értem és amilyen gyorsan csak tudtam,berontottam a helyiségbe. Természetesen,beesésem zajára minden jelenlévő személy rám szegezte megvető pillantásait. Ahogy körbenéztem az embereken az előadó közepén állt osztályfőnököm és megakadt tekintetem a mellette álló tanulón. Ki ő...ismerősen néz ki...de honnan?
Sziasztoook:)) Ez a legelső fanfictionom még nagyon kezdetleges,de a jövőben próbálni fogok minél több szavas részeket is hozni számotokra. Sokat jelentene ha szavaznátok is vagy esetleg megírnátok a véleményeteket,hogy tanulni tudjak a hibáimból. Köszönöm,hogy végigolvastad az első részt:) ❤
