Remèny

4. rész

Reggel eszembe is jutott, hogy a pincénkben maradt néhány lufi és ünnepi terítő, amit most feltudok használni a ballagási bulira.
Gyorsan beágyaztam, fogatmostam, mosakodtam és minden reggeli dolgomat elvégeztem.
Leszaladtam reggelizni.
A nővérem már ott várt.
-Jessie! Csakhogy leértél!-mosolygott. Gyere ülj le! Csináltam melegszendvicset.
-Azt imádom! Köszi!-kacsintottam.
-És mit tervezel a Gimivel kapcsolatban?-kérdezte aggódva, mivel tudta, hogy elég nehéz ez a gimis korszak, főleg mikor nem nagyon találok magamnak megfelelőt.
Találtál már?
-Tudod jól Anna, hogy nem szeretek erről a témáról beszélni....
-Ja, bocsi.
-Egyépként még nem találtam, de próbálkozom.

Egy kicsit megkönnyeztem.

-Oh drágám. Semmi baj. Találunk megfelelő gimnáziumot hidd el!-mondta bíztatva, majd átölelt.
-De ha mégse?-kérdeztem sírva.
-Hidd el! Találunk!-mondta és nyomott a homlokomra egy puszit.
-Köszönöm Anna!-mosolyogtam rá.

Megettük a reggelit, majd felmentem a szobámba és felvettem egy felsőt, mert a pincében elég hideg van.
Lementünk Annával a pincébe és felhoztunk mindent, ami kellett a bulihoz.
Terítők, lufik, szallagok stb...

-Kész is vagyunk!-mondtam, miközben letettem az asztalra az utolsó dobozt, ami televolt szalagokkal.
-Végree!-nevetett fel Anna.

Berendeztük a nappalit asztalokkal, székekkel tálcákkal úgy mint egy bulin.
-Már csak a sütik és az üdítők kellenek.-mondtam Annának, aki éppen az utolsó asztalt díszítette.
-Oké. Elszaladsz a boltba? Itt vannak a hozzávalók.-adott a kezembe egy cetlit, amin rajta volt a sütemény hozzávalója.
-Oké.

Gyorsan elrohantam a boltba, aztán vissza.
Ezt kb. 3x tettem meg, mert drága nővéremnek mindig mikor hazaértem eszébe jutott valami, amiért visszakell mennem.
Amikor készen voltam a süti tésztájával, beraktam a sütőbe. Egy ideig sütöttük, aztán mikor kivettük a csokis édesség illata árasztotta el a házat.
Csináltunk 3 tálcával, majd elővettük a poharakat, üdítőket.
Délután 6-ra készen is lettünk.
-Végre kész vagyunk!!-örvendezett Anna.
-Ahaa.

Megkínáltam csokis sütivel, és ettünk néhány darabot.

Csilingelést hallottunk, innen tudtam, hogy megjöttek a vendégek.

-Nyitom már!-kiáltottam, majd odaszaladtam az ajtóhoz és kinyitottam.

-Szia Jessie! Nahát! De szép házatok van!-csodálkozott Oliver, aki a suli leghelyesebb fiúja volt.
-Szia Oliver! Köszönöm! Gyere, ülj le nyugodtan!-mosolyogtam félve, egyben izgatottan, egyben boldogan. -Köszi! Oh! Szia Anna! De gyönyörű vagy!-csodálkozott, vagy inkább bókolt Oliver a nővéremnek.
-Köszönöm Oliver, de a húgom nállam sokkal szebb!-mondta óvva Anna.
-Hát csak azért nem mondtam Jessie-nek, hogy gyönyörű, mert azt hittem, hogy ezzel teljesen tisztában van. De azért...

Ebben a pillanatban megpuszilta a kézfejemet.
Majdnem elszédültem az örömtől.
-Gyönyörű vagy Jessica!-mondta kacsintva.
-Köszönöm Oliver!-mondtam elpirulva.

Újra csengetést hallottam, majd felálltam.

-Egy pillanat Oliver, azonnal jövök, csak ajtót nyitok. Maradj csak itt!-mondtam neki, és már szaladtam is.

-Szia Jessie!-mondta Diana.
-Szia Dia! Már vártalak!-mondtam neki és intettem neki, hogy jöjjön velem.
-Gyönyörűen berendeztetek!-csodálkozott Dia.
-Köszi! A nővérem nélkül nem ment volna.

Egymásra néztük Annával és mosolyogtunk.

-Nem jössz Oliver?-kérdezte Dia, a kanapén ülő fiúnak.
-De megyek!-mondta Oliver, majd felpattant és szaladt is hozzánk.

Jöttek még többen, aztàn, amikor ott volt (majdnen) az egész nyolcadik, felhangosítottuk a zenét és buliztunk.
Anna is meghívta néhány ismerősét.
Egyszer csak egy ajtónyitódás, majd belép 4 lány az ajtón.

-Sara....csak ő hiányzott.-mondtam magamban idegesen, majd odaszaladtam az ajtóhoz.

-Hát ti meg mit kerestek itt??-próbáltam nyugodtan szólni.
-Miért ne lennénk itt? Amúgy meg mi is nyolcadikosok vagyunk, úgyhogy itt leszünk, mert ez ballagási buli!-válaszolta Sara ritiküljét himbálóztatva a karján, ahogy mozgatta.

Ekkor már mindenki minket nézett.

-Ez az én házam és nem hívtalak meg titeket!

-Engem az nagyon nem érdekel! Vigyázz! Elállod az utamat!!-kiabálta nyávogós hangon.

-NEM!-kiáltottam vissza.

-Nem?! Hát akkor majd bemegyek úgy, hogy fellöklek, ha nem mész az útból.

Ebben a pillanatban mind a négyen, Sara vezetésével, nekem jöttek és tovább mentek.
Oliver gyorsan elkapott, mert olyan nagy erővel jött nekem Sara, hogy elestem.

-Na jó! Most legyen! Elég!!!
Kifelé!!!!-ordítottam.

-Engem te nem fogsz kiküldeni, csak, mert " ez a te házad"!-nevetett fel hangosan és gúmyosan.

-Akkor majd segítek.-mondtam gúnyos mosollyal.

Megfogtam Sara-nak a haját beletéptem, elrángattam az ajtóig, ott ellöktem az ajtón kívülre. Majd szóltam neki:

-Jó éjszakát!-mosolyogtam, majd rácsaptam az ajtót.

Visszamentem a többiekhez, majd szépen szóltam Sara kis "szolgáinak".

-Szóval kimentek magatoktól vagy segítsek?-mosolyogtam rájuk.

-Ő....kimegyünk!-szólt dadogva az egyik "szolga".

Mind a 3 lány sikítva futott ki a házból.

-Na! Így már más!-nevettem.

Egy óriási taps, aztán dícsérések pl:

-Azta Jessie! Hogy tudtad a suli rosszát kidobni?!

Vagy:
-Ügyi! Nem ütött meg?

Nem dicsekvés képpen, csak jól estek ezek a szép szavak.

A buli után elpakoltam Diával, mivel ott aludt nállunk, és nagyon fáradtan kellett magunk után rendet tenni.
Elég rázós nap volt.
Mikor készen lettünk, egymás után letusoltunk, majd átöltöztünk.

-Jó kis nap volt, nem?-kérdezte Dia.
-De, igen!-mondtam nevetve.
Főleg mikor jól megcibáltam Sarát!
Felnevettünk.
Késő este feküdtünk le aludni.

Sziasztook! 😄😘 Itt a 4. rész! 😊👆 Bocsi, hogy ilyen későn hozom, csak nincs ötletem! 😁😂 A kövi nem tudom mikor jön, addig is sziasztok! 😎😘