Miraculous

1. fejezet

Marinette szemszöge:
-Alya el sem hiszem, hogy már itt az érettségi!!-mondtam
-Hát bizony kislány! És Adrienek még mindig nemtudtad elmondani hogy mit érzel iránta!-mondja a telefonba Alya
-Nem tehetek róla Alya... Tudod hogyha a közelembe van, akkor nem tudok egy értelmes szót se kimondani! Biztos hogy nem! Nem fogom bevallani.. Mi-mivan ha visszautasít? Vagy vagy ami még rosszabb lenne ha mást szeretne? Abba belepusztulnék!-mondom Alyanak
-Nyugii kislány! Adrien biztos nem fog visszautasítani! Hiszen te egy szép és okos lány vagy!-mondja nekem Alya
-Komolyan gondolod te ezt Alya? Mindig elrontok mindent, pláne az hogy amikor megbotlottam akkor leöntöttem Chloét.. Amit ö egy kicsit se díjazott.. Nah mindegy.. Most mennem kell. Szia. Majd beszélünk!-mondtam majd letettem a telefont.
Miután letettem anya kiabálja nekem hogy itt van Alya, amit kicsit furcsálltam mivel most beszéltem vele úgy 5 perce.
Mindegy. Lekiabáltam anyának hogy Alya jöjjön fel.
-Kislány nem találod ki!!-mondja Alya nekem
-Hali! Mit?-mondom neki értetlenül
-Adrien a parkban van fotózáson!
-Úristeeen!! Komolyan??-kérdezem nagy örömmel a barátnőmet.
-Igeen! És most elmondhatod neki hogy mit érzel iránta!
-Neeeeemm neem akaaaroooom!!félek hogy visszautasít!!-mondom neki tiszta gyerekesen
-Ugyan már! Gyere!
Ekkor láttuk meg Manont.
-Szia Manon. Hát te?-kérdeztem tőle
-Sziasztok! Anya hozott el hogy vigyázz rám egy kicsit.-mondta Manon
-Aham értem.
Ekkor jött fel Mrs. Samak.
-Jónapot!-köszönük Alyaval
-Sziasztok! Marinette tudnál vigyázni Manonra?
-Hát persze!
-Viszlát-köszönük a barátnőmmel
-Köszönöm Marinette! Sziasztok!
-Na igy hogy megyünk?-kérdem Alyát
-Magunkkal visszük a csöpséget-mondja alya mosolyogva
-Remek ötlet!-mondom majd az ölembe veszem Manont.
Mielőtt még kimentünk a szobából Manon megkérdezte hogy hova megyünk.
Alya mondta el neki hogy a parkba, mire Manon nagyon elkezdett mosolyogni.. Gondolom azért mert azt hiszi hogy veszek neki játékot vagy valami.
Kimegyünk és már Alyával látjuk is Adrient.
Mondja nekem Alya: Menj oda hozzá!
-Megvagy te huzatva? Biztos neem!- mondtam neki
- Hát pedig így lesz kislány!-mondta nekem Alya és elkezdett tolni.
Adrien hirtelen észrevett... Gondolom úgy hogy én ott kiabáltam ráfele Alyára hogy Neeemárrr neeeeee neeee légyszii
Mire mi is észrevettük, hogy Adrien is észrevett minket, Alya abbahagyta a tologatásomat és elkezdett integetni.
Manon értelmetlenül néz rám. Hiszen még mindig a kezemben van..
Ekkor odajött hozzánk Adrien 3s ezt mondja nekünk:
-Sziasztok! Hát ti mit csináltok itt?
-öhm... Ízéé.. -mondom majd Alya kisegit
-Manon kiakart jönni a parkba és mivel ott voltam náluk, ezért kijöttünk így 3-an.- mondja nagyon ügyesen Alya
-Óh. Értem-mondja mosolyogva Adrien.
Hirtelen Manon észrevett egy játékot ami nagyon megtetszett neki.
-Marinette!! Vedd meg nekem!!-mondja Manon
-Mégis micsodát vegyek meg Manon?- nézünk mind a 3-an Manonra
Addigra lettem.
-Azt ott!- mondja válaszként Manon.
És arra lettem figyelmes hogy megragadja a kezem es húzni kezd
-MANON!-mondom neki mire megáll.
-Igen? - kérdi
- Tudod hogy mit mondott anyukád?- kérdezem tőle
- Nem
-Azt hogy nem vehetek neked játékod mert már az anyukád nem tudja hova rakni!-válaszolok neki
- De légyszii!!-néz rám a Boci szemével.
-Na jó... De anyukád nem fog örülni.. -mondom de mintha meg sem hallotta volna megint elkezdett húzni és Alya és Adrien ottmaradt..
------------------------------------------------------
Ha tetszett akkor írjátok meg kommentbe hogy legyen-e folytatása.
Köszönöm ha elolvassátok.