10. Fejezet

400 16 0
                                    

Adrien szemszöge:

Miután ,,sikeresen" elestem, Marinette visszafektetett az ágyába. Hamar elnyomott az álom. De viszont arra ébredtem fel, hogy csörög az én Bogárkám telefonja. Tudtam hogy itt ül mellettem, ezért mozdulatlanul ugyan ugy feküdtem az ágyban. És mivel kivolt hangosítva a telefon, így mindent hallottam.
- Na kibékültél Adriennel?
- Igen ki!
Amikor letette a telefont, még mindig úgy csináltam mintha aludnék.
Nem tudom hogy hogyan, de szerinetem Marinette észervette, hogy fennvagyok, mert egy vedér hideg vizet öntött rám.

Marinette szemszöge:

Amikor letettem a telefont, Plagg és Tikki odajött hozzám.
-Olyan aranyosan alszik!-suttogtam olyan hallkan, hogy csak ők hallják.
-Marinette! Fenn van!-mondták, vagyis suttogták.
Lementem a konyhába, ahova Tikki és Plagg is követett.
-Micsoda?-kérdeztem meglepődve.
-Jól hallottad Mari.-mondta Plagg vigyorogva- szerintem leckésztesd meg!
-Hmm..Nem is rossz ötlet!!-mondtam miközben gonoszul vigyorogtam és elkezdtem tördelni az ujjam.
-Nos akkor.. Mi a terv?-kérdezték egyszerre.
-Keresek egy vedért, azt megengedem hideg vizzel, és ráborítom.
-De gonosz vagy!-mondta Tikki, és a kis karjait összefonta.
-Jajj... Ugyan máár! Csak megviccelem, amiért ezt csinálta velem!
-Nah jó.- mondta Tikki
Gyorsan előkerestem egy vödröt, és megengettem hideg vízzel.
Felosontam a szobámba úgy, hogy ne vegye észre amikor becsukom az ajtót.
Most jött az a pillanat, amikor ráborítottam a vizet.
Adrien csak kinyitotta a szét utánna káromkodni kezdett.
-Ó hogy az a... Mi a szent Jó Istent csinálsz Marinette?!
-Még hogy én?- tettettem magam mintha nem tudnám miről beszél- nem tudom mi történt. Én az előbb jöttem fel.
-Ahha. Azért van egy vedér a kezedben.-mondta mosolyogva- Lebuktál Bogaram!
-Te is! Tudom hogy fenn voltál amikor beszélgettem Alyával!-vágtam vissza és láttam hogy lehervad a mosolya
-Nincs bizonyítékod!-mondta
-Dehogy nem! Két élő példa van rá. Akik nem mások, mint Tikki és Plagg.
-Jó megfogtál!-mondta Adrien.-De te se úszod ám meg!
-Ajjaj!-Mondtam és láttam hogy Adrien feláll az ágyból. Nem tudtam mit akarhat. Annyit vettem észre hogy jön felém.
Hátrálni kezdek, csakhogy a fal megállít.
-Gyere ide Bogaram!-mondta ezer vattos vigyorral.
-Ide ne gyere!!-mondtam majd kikerültem, és futni kezdtem a szobába.
-Ennek semmi értelme sincs!- mondta majd elkapta a kezem.
Magához ránt és szorosan ölel
-Neeeeee! Engedj eeeel! Tiszta víz leszeek!-hisztiztem
-Ez volt a célom Bogárkám!-mondta majd megcsókolt. Amikor elfogyott a levegőnk, elváltunk egymástól.
-Úgy látom, hogy most nem is fáj az oldalad!-mondtam mosolyogva
-Ha mellettem vagy akkor nem fáj!
-óh de kedves vagy drágám! Tényleg mindjárt karácsony!-mondtam boldogan.
-Bizony!-mondta Adrien- most lesz az első karácsonyunk amit együtt töltünk.
-Egy pillanat... Én még be se mutattalak a szüleimnek. Csak amikor átjöttél játszani. De akkor még nem voltunk együtt.
-Nyugi Marinette. Majd elmondod nekik. De még én se mutattalak be az apámnak.
-Őt is meghívhatnánk karácsonykor.-mondtam
-Hát. Öhm.. Nem hiszem hogy eljönne...-mondta szomorúan Adrien
-Dehát miért ne jönne el?-kérdeztem és leültünk az ágyamra
-Tudod... Apa már nem szereti a karácsonyt, amióta anya nincs velünk... és...
------------------------------------------------------
Meghoztam a 10. Fejezetet
Először is bocsánatot szeretnék kérni, hogy már régen volt rész.. De nem igazán tudtam mit irni..
Másodszor köszönöm szépen, hogy ennyien olvassátok ezt a könyvet, és azt külön meg szeretném köszönni, akik a másik könyvemet is olvassák..😃
Utólag pedig jó olvasást!
Sziasztok!

MiraculousWhere stories live. Discover now