the dollhouse | h.s. (Hungarian Translation)

4. fejezet

           

Holly

-

| Két héttel később |

Igen, már két hete vagyok itt, A Babaházban. Jól megvagyok a lányokkal, és még Harryvel is. Bár ez nem jelenti azt, hogy... Ő csak... megfélemlítő.

Eredetileg úgy terveztem, hogy Kylie halála napján elszököm, de ez nyílválóan képtelenség. De akkor is meg akarok szökni, csak ehhez ki kell várnom a megfelelő időpontot. Bár inkább itt maradnék, minthogy meghaljak.

Mind az asztalnál ültünk s reggeliztünk. Mióta Kylie meghalt, minden csendes lett. A lányok nagyon hiányolják őt. Természetesen Harry kivétel, különösen, hogy helyettesíteni akarja őt egy másik lánnyal. Nem tudom, hogy teheti ezt. Ha egy baba meghal, helyettesíteni őt. Beth-et helyettesítem, és minden nap sajnálom őt. Szomorú, hogy nem ismerjük Kylie gyilkosának a kilétét, és a jövőben sem fogjuk tudni, hiszen Harry megharagudna ránk.

Az étkezés után a babákkal együtt a hálószobába vettük az irányt.

„Hiányzik Kylie" mondja Jess, megcsillantak a könnyei.

„Mi is hiányoljuk, de ne beszéljünk róla, rendben?" felelt Juliett. Néha nagyon bosszantó tud lenni Juliett. Mindig betartja a szabályokat, és főnökösködő. De csodálatos barát.

Pár perc csöd után Harry nyit be hozzánk.

„Megkeresem az új Kylie-t," kezdte Harry, „nincs szökési kísérlet" mindannyian bólintunk. Harry elhagyja a szobát.

„Nézünk filmet?" javasolja Sarah.

„Legyen" Evie és Anna belegyezik, a többi bólint.

Sarah berakja a The Notebook-ot. Az egyik kedvencem, a barátom, és Alex is az. Istenem, de hiányzik nekem. Bárcsak ő is gondolna rám.

-

Harry

-

London forgalmas utcáin sétálok. A levegő hűvös, de a nap még mindig ragyogott az égen. Az új Kyliet keresem, de nem találok egy megfelelő jelöltet sem. Egy lány sem nyerte el igazán a tetszésemet.

Igazából fogalmam sincs hogyan halt meg, vagy hogy ki tette... Bár van egy sejtésem.

Még egy órát küzdöttem, hogy megtaláljam az új Kyliet, de aztán bemegyek egy kis kávézóba, hogy egyek. Kihagytam a reggelit, mert nem voltam éhes, de most már éhen halok.

Leülök egy asztalhoz, ahonnan tökéletesen élvezhetem a szép Londoni kilátást. Egy magas, gyönyörű pincérnő lép az asztalomhoz. Káprázatosan szép. Hosszú, hullámos, arany szőke haja van, és az ember teljesen elveszik a mágikus kék szemeiben. Bőre kissé napbarnított, és tiszta. Kicsit hasonlít Holly-ra... Oh, Holly... Annyira gyönyörű.

„Hozhatok önnek valamit, uram?" kérdezi az aranyos pincérnő.

Megköszörülöm a torkomat, „Um, csak egy lattet, kérem" mondtam udvariasan. Istenem, tökéletes.

A lány bólintott és elment.

Azt hiszem, megtaláltam a tökéletes Kylie-t. De nem csaphatok le rá csak úgy. Majd a műszakja végén. Itt fogok várni egész nap, ha kell.

Egy férfi hozza ki az italomat. Bevallom, csalódtam, hogy nem az én gyönyörű pincérnőm hozta ki, de legalább itt van az italom.

| Harminc perccel később|

A gyönyörű pincérnőnek végre vége a műszakjának, leveszi a piszkos és foltos kötényét, amit felakaszt. Végig itt vártam rá, és úgy tűnik, hogy a korosztály is megfelel.

Látom, hogy kisétál a kávézóból a szépség, és rögtön utána megyek, ügyelve arra, hogy ne vegyen észre engem.

A pincérnő hazafelé sétál. Szerencsémre, autó nélkül.

Csak pár percig követem a pincérnő, majd egy elhagyatott utcához érünk. Ez a hely, mint a szellemváros. Egy lélek sincs itt. Elmosolyodom.

Megfordul, „Haló?" kérdezi. A hangja mennyei; olyan lágy és reszelős.

„Van ott valaki?" A pincérnő felsóhajt, és elindul újra.

Utána futok. Észrevesz engem, és rohanni kezd eszeveszett sebességgel. Ugh, miért rohannak el mindig?

Utána rohanok, és gyorsan előrántom a kést a farmerem zsebéből. Megpróbál elszaladni, de szorosan tartom.

Még soha, és soha nem is fogok megölni egy babát, de ez nem jelenti azt, hogy nem kínzom meg őket.

„Állt! Ne! Bármit megteszek!" könyörgött és üvöltött a pincérnő. Nos, mi értelme van a vérfolyásnak, ha magától is belemegy?

Kövess a kocsihoz, most velem jössz, szívem."

A pincérnő bólint, és sírni kezd, míg oda nem érünk az autóhoz. A kezemet a hátán tartom, nehogy elmeneküljön. Úgy tűnik, hogy tényleg megijedt; de ez változni fog.

Amint odaérünk a kocsihoz, szólok, hogy szálljon be. Eleinte habozik, de aztán engedelmeskedik.

-

Holly

-

Mint csinálhat Harry? Már régóta elment.

A lányokkal még mindig filmet néztünk. The Notebook, The Conjuring és most néztük a Grown Ups-t. Nem tudtam a filmre koncentrálni. Aggódtam az új Kylie miatt, hiányzott a régi, bár nem ismertem sokáig.

„Hol van Harry? Már jó ideje, hogy elment!" Kérdezte Juliet aggódva. Ugh, mindig annyit foglalkozik Harryvel. Annyira idegesítő.

„Tényleg ennyit foglalkozol vele, Juliett? Ő egy fasz." közli Liz, Juliett nagyon törődik Harry-vel. Nem tudom miért...  hiszen őrült.

„Persze, hogy törődik vele. Szeretik egymást" vág közbe Lola, a szemeit forgatva.

„Nem szeretem őt!" dühödött be Juliett.

„Szereted Harryt?" Kérdeztem gondolkodás nélkül. Remélem nem haragsziki meg rám.

„Nem tudod hogyan találkoztak?" ráncolja a homlokát Anna.

„Nos, amikor pár évvel ezelőtt Harry apja meghalt, Harry elmebeteg lett, és elrabolta Juliettet, blah, ezért ő a kedvenc" közölte velem Lola.

„Muszáj mindig elmesélned ezt a történetet? Ez megbánt engem, tudod jól!" hajtotta le a fejét Juliett. Mindenki elhallgatott, de Harry egy mosollyal jött felénk; megtörve a csendet. Harry felé fordultunk.

„Mindenki! Megtaláltam az új babát!" mondta Harry boldogan.

„Mindenki ismerje meg," kezdte Harry, elénk tolta, hogy láthassuk a babát.

A baba, félénken jött. Amikor megpillantottam a szívem megállt, s kikerekedtek a szemeim.

„Dakota?"

Nagyon röstellem, hogy ennyit kellett várni erre a részre!