the dollhouse | h.s. (Hungarian Translation)

7. Fejezet

Harry felveszi Juliet testét az ágyáról, egy ördögi vigyorral az arcán. Ekkor jövök rá, hogy ez nem baleset volt. És ahogy Evie, Liz és Dakota rám néz, tekintetük mindent elárul, tudják, hogy nem baleset volt.

Miután Harry kiviszi Jesst menyasszonyi pózban, valószínű, hogy beledobja a testét egy tóba, Evie, Liz és Dakota odajönnek hozzám. Liz tekintette az ajtóra téved, jelezve, hogy menjünk ki.

Miután kimegyünk a hálóból, Evie, Liz és Dakota egyszerre kezdenek el beszélni különböző dolgokról.

"Csajok, egyszerre egy!" kiabálom suttogva.

"Azt hiszem, tudjuk ki ölte meg Jesst" suttogta Liz, a légzése szapora.

"Juliet!" mondja Dakota, hangosabban a kelleténél. Lecsitítom.

"Miért gondoljátok ezt?" kérdezem meg a három lányt.

"Jess egy kicsit lázas volt, mielőtt teljesen lebetegedett volna, szóval normálisan köhögött" mondja Evie, Liz és Dakota csak bólintanak.

"Igen, szóval amikor Juliet elment neki vízért, bezárta az ajtót, nyilvánvalóan megmérgezte a vizét" magyarázza Dakota, befejezve Evie mondatát.

"Mi? Juliet nem tenne ilyet!" tiltakozom a fejemet rázva. Juliet a valaha ismert legkedvesebb ember. Lehet, hogy közel áll Harryhez, de lehetséges lenne az, hogy a kérésére megmérgezi az egyik legjob barátját?

"Igen! Te is tudod, hogy Juliet megtenne bármit Ha... - félbeszakítja Dakotát, mikor Anna váratlanul kinyitja az ajtót.

"Mit csináltok?" kérdezi zavartan.

"Semmit, csak megvigasztal Lizt, ő volt Jess legjobb barátnője, így-" Anna újból félbeszakítja Dakotát.

"Mindannyian megvigasztaljuk egymást, ne legyetek önzőek. Csak gyertek be a szobába" mondja Anna a szemeit forgatva, majd bemegy a szobába. Követjük őt.

Mindenki a saját ágyán ül, és sír. Dakota, Evie és én halkan sírni kezdünk, de Liz sírása hisztérikus. Nagyon sajnálom őt. Liz és Jess a legjobb barátnők voltak.

Leülök Anna ágyára, Lola mellé. Átgondolom, hogy mi történt. Kételkedem abban, hogy Juliet megmérgezte volna Jesst, túl kedves ahhoz, és elég közel álltak egymáshoz Jess-sel.

"Tudod, hogyan halt meg?" suttogom Lolának, aki megvonja vállát. Julietre nézek, aki már kisírta szemeit. Oké, lehetetlen, hogy ő ölte meg Jesst, hiszen úgy sír, mint aki mentem megőrül. De, azért sír, mert szomorú Jess halála miatt, vagy mert esetleg ő ölte meg őt?

"Um, Holly, beszélhetnék veled odakint?" kérdezi váratlanul Lola. Mielőtt válaszolhatnék, Lola megragadja a karomat és kisétál velem a szobából, az ajtót bezárja maga után.

"Igen?" kérdezem szemöldökömet felvonva.

"Senkinek sem mondhatod el, amit elmondok neked" mondja csendben Lola.

"Nem mondom el senkinek" mondom kisujj esküt téve Lolának.

"Van egy baba, aki segít Harrynek megölni minket" suttogja Lola.

"Tudom, ahogy Dakota, Evie és Liz is" Lola zavartan néz rám.

"Oh..." feleli.

"Lola, segítesz Harrynek?" kérdezem az alsó ajkamat rágva.

"Mi? Nem! De tudom, hogy ki az" közli Lola mély levegőt véve. Zavartan állok előtte.

"Juliet az"

"Miért vagy ebben olyan biztos?" kérdezem összefont karokkal.

"Nyilvánvaló. És ő volt az egyetlen, aki Jessel volt a halála előtt" magyarázza Lola csípőre tett kezekkel. Túl sok a hozzáállása; és ez idegesítő.