Süvít a labda a hálóba varrva (Nagy Ádám ff)

Különkiadás

Na, hát heló, egy rövidke résszel jöttem, amiben már időt ugrottam, remélem tetszik majd. :) Iszonyat rövid lett, amiért bocsánat, de ennyire futotta. :D

Kincső szemszöge:
Úgy három hónap telt el, hogy nem láttam Ádit, nem viselt meg, azóta lett egy barátom, Dani. Igen, már egy ideje együtt vagyunk, és mellette boldog vagyok. A drága Nagy Ádám rám se bagózott, szóval biztosan boldogítja valaki. De miért is beszélek róla? Hát nem is tudom... Csak láttsm róla egy képet és igen, eszembe jutottak az emlékek. Most viszont karácsony van, vagyis szenteste, szóval inkább Danival kéne törődnöm, nem egy Nagy Ádámmal. Na, szóval ez a Dani barna hajú, és kék szemű, és iszonyat rendes. Ma is vele töltöm a vacsorát, amit ismét én dobok össze. Valamiféle ünnepi menü akar lenni, van halászlé, meg ilyesféle ételek. Én ki vagyok csípve, és ő is, vagyis gondolom, mert még nem érkezett meg. Hmm remélem eljön, mert ha nem, akkor minden felesleges volt. Hoppá, csöngetnek is, az ajtóhoz sietek és kinyitom az említett tárgyat.
- Szia - néz a szemembe az elbűvölő szempárjával és a haja havas, kezében a rózsák, megint a rózsák...
- Mit keresel itt? - lépek kiba rózsaszín ködből, ugyanis Nagy Ádám újra itt van.
- Szeretlek - néz mélyen a szemembe.
- Három hónap kellett a gondolkozáshoz? - sóhajtok fel, igen cseszettül hiányzott, de nem keresett, egyszer sem.
- Sajnálom... - túr bele, a más vizes hajába.
- Én is... - nézek le a földre, amikor cipőkoppanások hallatszanak.
- Kincső - köszön rám Dani, jaj bazki. - Szia, focista - int Ádinak, majd megcsókol, én visszacsókolom, hisz együtt vagyunk, hülye Nagy Ádám...
- Helló haver - mosolyog idegesen Ádi. - Akkor én megyek is - mosoly, majd lerohan.
- Mondtam valami rosszat? - néz rám Dani, én nemlegesen bólintok egyet, majd bemegyünk és leülünk vacsorázni.

***

Az este jól telt, de végig Ádámon járt az agyam... Jön és, mint egy tornádó felforgatja az életemet... Rutinból a telefonomhoz nyúlok, reggel nyolc óra, szuper, egy bejövő SMS, feladója, Nagy Ádám. Húha, mi lesz itt?

Ádám: Szia Kincs, ma ráérsz egy kévéra?

Istenem, már megint a kávé, felnevetek.

Én: Szia, rá. :)

Jesszusom, ezt most komolyan elküldtem, de buta vagyok ahj...

Ádám: Akkor megyek majd érted. ;)

Nem, Kincső, nem írhatod azt neki, hogy várod, nem nem és nem!

Én: Várom. :))

Oh, mekkora egy ribanc vagyok, te jó Isten! Jó, oké, végülis ez nem randi, csak egy találka és amúgy is karácsony van, az ismerőseimmel nem bűn találkozni.