Itachi, te pokol fajzat!

4. sasuke - avagy ő most a fiúkhoz vonzódik, vagy a lányokhoz?

(Sasuke szemszög lesz)
- Sasuke! - Anya hangja ébresztett fel hajnali hatkor, szombaton. Másik oldalamra fordultam, és próbáltam anya simogató kezei közül kibújni, még aludni akartam. Persze a nőszemély ezt nem hagyta, addig-addig menekültem kezei elől, míg le nem gurultam az ágyról. - Haha, Sasuke ideje felkelni, ne gondolod? - Mosolya igazán dühített az arcán.

Elkészülve készen álltam az indulásra. Rápillantottam az órára, fél hetet mutatott. Sietve vettem fel kabátom, és a cipőmet. Anya épphogy utólért az ajtónál.

- Ezt ne hagyd itt! - Adta oda kék sálam. Hálásan mosolyogva elfogadtam, majd indultam is.

Kiérve a vonatállomásra, rájöttem meleg van, minek ide a sál, és a többi buta ruhadarab? Miközben leöltözködtem, megpillantottam Itachit. Bőrönd, meg minden nélkül. Mi a frász? Felé akartam indulni, már egy monoklit a szeme alá biggyeszteni, de egy szőke csöppség megakadályozott benne.

Sikeresen neki ütközött bátyjám mellkasának, mire elestek. A szőke seggre, a Ita pedig teljesen hátra esett.

- Háháháhá!! - Egyszerűen nevetnem kellett, a szőkének pedig hálás is voltam. Elkezdtek veszekedni, úgy, hogy még én is hallottam, pedig kb. 3 méterrel voltam arébb tőlük. A veszekedésük unalmas volt, de inkább végig hallgattam, hogy otthon vagy tán hazafelé (milyen gonosz vagyok muhahaha) piszkáljam vele.

Aközben míg ők veszekedtek, megpillantottam egy formás popsit. A tömegben. Na jó, épp a veszekedő párt bámulva ment el mellettük, bizonyára az anyjához. ha jól láttam persze. A nőhöz érve mondott valamit, a hasát fogva. Arcát nem láttam rendesen sajnos. A szőke buksi rám emelte tekintetét döbbenten, mire észbe kapva kaptam elő csábos mosolyom. Igazán szép lány.

Ha persze lány...