My Brother (Zayn Malik Fanfiction)

35. Rész

#London>>>Kórház
Joh szemszöge
Én Zaynt nem akartam megbántani,de muszáj volt megmondjam azt ami a szívemen van. De most mi lesz? Valyon hívta már a szüleimet,az eredetit,amelyik felnevelt? Mi lesz most velem? Mikor megyek haza? Én nem akarok itt maradni Zaynnel és a családjával.
Amint gondolkodtam Niall jött be a szobába:
—Joh, hogy vagy kicsim?
—Úristen! Niall Horan! Uhhh,mit keresel itt? Kérhetek egy autogramot?
—De Joh,mi már találkoztunk,mi barátok vagyunk, sőt nem csak az,hanem mi járunk.
—Te csak viccelsz! Úr isten Niall Horan a pasim!
Niall csak kacagott,és én nem tudtam, hogy miért. Végül elmondta, hogy jól esett neki az amit mondtam,és,hogy azért nem emlékszem rá,mert egy kicsi amnéziát is kaptam.
Szuper! Zayn hazudott nekem, szinte meghaltam,és amnéziát is kaptam! Abban a percben nagyon utáltam Zaynt,de az anyukája,vagyis az anyukánknak soha nem fogom tudni azt mondani, hogy anya. Ő nagyon kedves volt velem,nem akarok gyilkos lenni. Nem akarom,hogy meghaljon,bármennyire is nehéz elviselni,ő az én anyukám is.