Jenna
Reggel már csak én voltam az ágyban.Nagyot sóhajtva mentem a fürdőszobába, és tettem meg a napi rutinom.
Mikor lementem a konyhába, csak Calum-ot találtam.
-Jó reggelt!-mosolyogtam a fiúra, aki azonnal felém kapta a fejét, s egy kisfiús mosolyt villantott.
-Neked is!
-A két Luke?Ash?-vontam fel fél szemöldököm.
-Ash még alszik.Luke elment, közbe elvitte Luke-ot is az óvodába.Kábé egy órája mentek el.
-Aha..-ültem le mellé.
-Minden rendben köztetek?-fordult felém teljesen.Élesen szívtam be a levegőt miközben lesütöttem a szemem.
-Őszintén?Hullámzó most ez a dolog..
-Luke nagyon feszült.De ettől függetlenül nagyon szeret titeket!-szorította meg mosolyogva a kezem.
-De én bőszítem fel sokszor..-túrtam bele a hajamba.
-Miért?Ha szabad megtudnom..Állítása szerint eltaszítod magadtól..
-Szóval mesélt..-nevettem fel halkan.
-Jó reggelt!-bukkant fel Ash kómás feje.
-Neked is álom szuszék!-nevettünk fel egyszerre Calum-mal.
-Szóval?-fordult vissza felém a fiú-Miért?
Fél szememből láttam, ahogy Ash is felfigyel.
-Hát..Azért mert..Ez bonyolult-sóhajtottam fel.
-Majd megértjük-ült le közénk Ash.-Mondd csak.
-Hát jó..
Luke
Ajkamat harapdálva igyekeztem haza.
Csak nyugalom.
Nem kiabálni.
Nem felidegesíteni magad.
Légy türelmes.
És a végén megkapod Jenna tökéletes..Na jó megint elkalandoztam a mantrázásból!
Megráztam a fejem hogy kitisztítsam, majd újrakezdjem a gondolataim.De ezt nem sokáig folytathattam.Amint hazaértem, szinte berontottam.A vége az lett hogy majdnem hasraestem.
-Mi a halál?!-jött ki Ash azonnal-Ja csak Hemmings..-nevetett fel.
-Neked is szia..Jenna itthon van?-dobtam le magamról a cipőim.
-Fe-fent van..A szobátokba-dadogott értetlenül.-Valami baj van?
-Csak beszélnünk kéne-hagytam ott az előszobában.Felfutottam a lépcsőn.Mint öt évvel ezelőtt, mikor Jenna várandós volt és versenyeztünk.Mielőtt Michael megjelent volna..Ismét megráztam a fejem, és beléptem a szobánkba.Jenna felkapta a fejét a könyvről, majd visszatéve a könyvjelzőt lerakta.
-Hol voltál?-tette fel a kérdést miközben felállt az ágyból.
-Elvittem Luke-ot és elintéztem néhány ügyet.Beszélhetünk?
Néhány másodpercig némán állt és nézett, majd bólintott eggyet.
-Miről?
Lassan kifújtam a levegőt.
-Felelj őszintén kérlek.Azért tolsz el magadtól, és azért nem mondod el az okát mert..A terhességed óta valamennyire megváltozott a tested, és azóta senki előtt se mutatkoztál?-tettem fel a kérdést halkan.
A szemei hirtelen nagyra tágultak.Az arca teljesen elvörösödött.Végül lehajtotta a fejét.Halkan felkuncogtam az édes reakcióján.Odaléptem elé, s az állánál fogva emeltem fel a fejét.A szemkontaktust még most is kerülte.
-Eltaláltam?-húztam félmosolyra a számat.
-Kinevettél..-suttogta, s próbált eltávolodni.De mostmár nem engedem.
Derekánál fogva tartottam őt egyhelybe.
-Választ kérek Jenna.Így van vagy nem így van?
-Így..-nézett végre a szemembe.Arcomra mosoly kúszott.Kezemet az arcára simítottam, s végighúztam a hüvelykujjam az ajkán.
-Soha nem nevetnélek ki édesem..
-Most is azt tetted te idióta!-csapott mellkason, mire felkacagtam.
-Nekem te vagy a legtökéletesebb nő a világon, Jenna.Senki más a világon nem érhet fel hozzád-öleltem magamhoz.Ujjaimmal a gerince vonalán cirógattam a hátát.-Akárhogy is nézel ki, te tökéletes vagy.Ezt tartsd észbe!
-De..Meghíztam..A combjaim..-kezdett bele, mire a derekánál fogva felkaptam és rádobtam az ágyra.Hallottam ahogy felnevet, de a vigyora lekúszott az arcáról amint fölé kerekedtem.
-Iszonyat vékony vagy.Semmi nem látszik rajtad abból hogy meghíztál, sőt..-nyeltem egy nagyot-Tudod hány alkalommal kellett visszafognom magam hogy ne veszítsem el a fejem és tegyelek magamévá újra rögtön minimum ötször?-hirtelen lekaptam róla a fölsőjét, és a nadrágját.Felakart sikítani, de a kezemmel gyorsan tompítottam.
-Ezek mind úgy néznek ki, mint mielőtt szültél volna.-ajkamat beharaptam, s feltekintettem Jenna arcára.Most még vörösebb volt.Nyomtam egy apró csókot a nyakára, majd lemásztam róla.Felültettem őt, és ráadtam az előbb levett pólóját.-Ezt jó vésd az emlékezetedbe, mert legközelebb csak leveszem a dolgokat-kacsintottam rá, mire felkuncogott végre valahára.Előre hajolt, s nyomott egy csókot a számra.Mielőtt elhajolhatott volna, magamhoz rántottam és tovább csókoltam.
Most hogy már megvolt az ok, és mindent átbeszéltünk, végre kiélvezhetem az ajkait.
