Megvettem ezt a nőt!

10. Fejezet - Érzelmek viharában

Alex:

Amint kilépett papi a szobából, tetőtől talpig végignéztem Vannán. Nem kellett megerőltetnem magam, hogy észrevegyem melltartó nem került az agyonmosott fehér pólója alá. Kerek melle és picike mellbimbója látványosan kirajzolódott a szűk felsőn keresztül. Egy pillanatra ott felejtettem a szemem, de aztán észbe kaptam, és feljebb emeltem a tekintetem. Hullámos, szőke haját leengedte, és azt a borzasztó sminket is lemosta... vagy lesírta magáról. Hosszú lábait alig takarta a rózsaszín pamut sort, amit gondolom pizsamaként kapott magára. Elégedetten néztem végig formás testén.

Igazán csinos… kár, hogy nem az esetem - gondoltam magamban.

Tengerkék szemeinek ínhártyája vörösre változott a sírástól. Duzzadt ajkára harapva állt az ajtóban és nézett felém.

Gúnyos mosolyt erőltettem magamra, mielőtt megszólítottam.

– Látom nem sok hangsúlyt fektettél abba, hogy elcsábíts.

– Tessék? – húzta rám szépen ívelt, világos barna szemöldökét.

– A ruhádra céloztam. Ma van a nászéjszakánk... mivel ma volt az esküvőnk, drágám. Ebből adódóan, ma lesz a nászéjszakánk is – minden szót kihangsúlyozva és lassan mondtam, mint egy gyereknek, mire tágra nyílt szemekkel nézett rám.

– Ha, azt hiszed, hogy bármi is történni fog ma éjszaka köztünk, nagyon tévedsz, drágám – tette karcsú csípőjére a kezét, miközben ő is ugyanolyan tagoltan és lassan ejtette ki a szavakat, mint én, ráadásul ugyanolyan gúnyosan mosolyogva.

Elnevettem magam.

– Egy normális feleség valami szexi hálóingben, vagy fehérneműben jelent volna meg újdonsült férje előtt, ezzel is felkorbácsolva a párja vágyait – játszottam továbbra is azt, hogy akarok tőle valamit.

– Igen, egy normális feleség bizonyára minden apró trükköt bevetett volna, hogy kellőképpen megkívántassa magát. De hidd el drága Alex, nekem még csak eszembe sem jutott, hogy a kedvedre tegyek, az pedig főleg nem, hogy ma éjjel... vagy bármelyik éjjel kielégítsem az alantas vágyaidat – lépkedett mereven az ágy felé.

– Nem is kell megerőltetned magad kis szívem, ha meztelenül sétálnál fel–alá a szobában, akkor sem kívánnálak meg – gúnyoltam ki a legédesebb mosolyommal fűszerezve.

– Ennek nagyon örülök, édesem! Akkor teszel a lehető legboldogabb nővé a világon, ha messzire elkerülsz, és még csak eszedbe sem jut az, hogy hozzám érj – pislogott rám ironikusan az ágyam mellett állva.

– Akkor talán le is fekhetnél – veregettem meg a matracot közvetlen mellettem.

– Rendben. De előre figyelmeztetlek, ha egy ujjal is hozzám mersz érni, miközben alszom, letépem a golyóidat!

– Nincs az az isten! – mondtam kissé felháborodva.

Mégis minek néz engem ez a nő?! Azt hiszi, kihasználom majd, miközben alszik? Ugyan már! Nem vagyok ennyire elvetemült! Az, hogy hónapok óta nem voltam nővel, még nem jelenti azt, hogy letámadom. Kinek hiszi ez magát... valami szépségkirálynőnek, vagy szexistennőnek, akinek senki sem tud ellenállni?! Elismerem, hogy nagyon csinos, de ilyen modorral, amivel rendelkezik egyetlen épeszű férfi sem érne hozzá - suhant át az agyamon.