Másnap kopogtatásra ébredek.
Kinyitom az ajtót. Erre egy bőrkarkötős, fehér pólós és szürke nadrágos , zselézett hajú fiú áll velem szembe.
-Szia,ööö már 10 óra van, elaludtál?-kérdezte nevetve.
Ránéztem a kezemben lévő telefonomra, és tényleg 10:02-t mutatott. Basszus, ez kínos.
-Jóreggelt. Bocsi-mondtam egy kínos mosoly kíséretébe.
-Nincs semmi baj. Ööö , felöltözöl? -nézett végig rajtam-És akkor mehetünk!
Végig néztem én is magamon. Habár február van , én akkor is haspólóba és térdnadrágban vagyok. Na szép.
Végül felvettem egy szürke nadrágot,és egy rózsaszin-fekete felsőt.
Kimentem a nappaliban ülő Grayson-hoz. Felvette a szürke pulcsiját. Laza, bár kicsit szomorú volt. Legalábbis annak láttam. Nem is nézett ki rosszul. Észre sem vettem hogy nézem. Kínos. Megint.
-Hello felöltözött kislány-mosolygott rám.
-Hey, eddig is fel voltam öltözve. Kérsz kávét?-kérdeztem , még mindig félálmomba.
-Imádom.-csillant fel a szeme
-Tudom , engem mindenki imád , a kávémmal együtt-rebegtettem a szempillámat.
-Áh, azért ne bizd el magad-kacsintott rám-Nem vagy te Grayson.
-Haha , jó vicc.
Annyira laza volt. Elgondolkoztam , hogy lehet valaki egyik nap ennyire komoly , és megértő, a másik nap meg laza , és csipkelődő.
-Élvezed?-zökkentett ki a velem szembenlévő hajába túró srác.
-Mit?.kérdeztem
-Jaaaa , hát a bámulást. Tetszik amit látsz?-kérdezte nevetve?
-Nem-kaptam el a fejemet. Esküszöm észre sem vettem-Csak.. gondolkoztam.
-Aha , azon hogy " hogy kapjam e le róla a ruhát?" vagy azon hogy "hogy lehet ennyire sexy?"
-Na álmodjál még-nevettem.-Na akkor ma mit csinálunk? Négyig érek rá. Utána jön Luke.
Igazából nem tudom miért mondtam el neki , hogy jön Luke. Amúgy se érdekli..
-Hááát... futunk. Ha úgy jó neked.-mondta , majd a hajába túrt. Meg tud ezzel őrjíteni.
-Ez lenne az új hobby? Vagy talán ennyire kövérnek tartasz?
-Na látod.. Ez a baj a lányokkal. Mindent túlgondolnak. -majd felállt a székről és kiment az ajtón. Követtem.
-Na és , hol futunk?-kérdeztem.
-Előbb melegits be. Ja és kérdésedre válaszolva: itt.-mutatott körbe az utcán.
-Ennyi? Ez a nagy "keresünk neked valami hobby-t" terved?-csodálkoztam , talán kissé túl irónikusan.
-Nyuuuugi már-kezdte-Ne becsüld alá a tervemet. Ebédre hazaérünk. És legalább futás közbe elfelejtheted azt a barmot aki kidobott.
El is felejtettem. Adam. Vajon mit csinálhat? Fájt a torkom, mert igyekeztem elfojtani a sírást. Fájt. Újra megalázottnak éreztem magam. Kösz Grayson.
-Inkább... fussunk , oké?-kérdeztem.
*****
Csendben futottunk kb fél órája. Grayson folyton azzal szórakozott, hogy lehagy. Barom :D.
-Most komolyan utánad kell futnom ?
-Kislány.. csitt , vagy még jobban nem fogod birni a tempót.-szólt be a drága.
-Oh hogy...-áh inkább nem fejeztem be.
Hálás voltam neki. Jólesett.
Néha meg meg álltunk. Végül tettünk még egy plusz kört, és a házunk előtt voltunk.
-Na? Tűrhető volt? Vagy készüljek fel , arra , hogy alábecsülsz?-nevetett. Ez a fiú mindig nevet? Már komolyan engem kezd el idegesiteni.
-Elment egynek.-hazudtam, mert kurva jól esett.
-Aha , aha , vagyis, Grayson tök jó-turbózta fel az egóját, és túrt bele izzadt hajába. Kiakaszt.
Épp el akartam köszönni Grayson-tól, amikor megláttam...
6 hónapnyi emlék marta végig az Adam által felsértett , vérző szívemet. Istenem. Hova a bánatba kéne most elbújni? Ha lehetne egy kívánságom, az az lenne , hogy most nyeljen el a Föld. Istenem. Grayson pont háttal volt neki. Adam épp a telefonját nyomkodta séta közben, tehát nem hiszem hogy meglátott volna. Grayson észrevettem rajtam , hogy mindjárt összetörök.
-Itt van.... Adam.-suttogtam. Nem attól féltem hogy a szőke fiú meghallja. Nem. Attól féltem , ha hangosabban mondom ki , eljut a szívemig.
Mindjárt összerogyok. Grayson megfogta a derekam, és megcsókolt. Olyan szorosan fogott, hogy még egy atombomba sem választhatott volna el minket.
Nem tudom miért tette. Megtartott. Attól , hogy össze ne rogyjak.
-Na mivan, Katyke.. találtál másik faszt?-kérdezte a hátam mögül.
-Fogd be te nyomorék!-mondta fenyegetően az ajkamról leszakadó fiú.
-Csak tudd , haver, jót akarok. Elég szar az ágyba. Meg úgy mindenbe. De legalább megérte az új telóért.-kacsintott.-Na menjetek szobára, aztán ne csodálkozz Katy , ha ez a pasi is ott hagy.
Azzal ment is tovább. Hogy lehet valaki ennyire rohadék??? Földre rogytam.
-Kate... ne foglalkozz vele. De tényleg. Nem ér annyit.-guggolt le mellém.
Könnyeimtől se beszélni , se látni nem tudtam. Ekkor Luke kanyarodott be az utcánkba. Meglátott, és elkerekedett a szeme. Odajött, fekete pólójában és fehér nadrágjába.
-Katym... mit csináltál vele te nyomorék?-üvöltötte a mellettem lévő fiúnak.
BẠN ĐANG ĐỌC
Szomszédfiú ( Dolan Twins-ff)
FanfictionElképesztő , hogy akit tavaly alig ismertél , most életed legfontosabb embere, és mennyire elképesztő,hogy akiért az életedet adtad volna , az most idegen...