4;

762 50 9
                                    

-Tessék? Nem! Calum! Nem lakok veled!

-Vagy hazamész, vagy velem jössz. Más választásod nemigen van.

-Akkor inkább haza megyek.

-És utána nem mész el onnan. Kivenni egy lakást ugye? Meg fogom tudni, ha az lesz!

-A francba.
-De nálad csak zavarnék!

-Nem zavarnál! Amy bízz bennem!

-Rendben.-álltam fel és oda sétáltam az asztalához. Neki támaszkodtam és néztem őt.
Nem tudom mi ütött belém. De lenyűgözött. Az a csodálatos arc, azok a kezek, az a test. Látszik milyen kidolgozott még az ingen keresztül is.

Ő is felállt és elém jött. Gyomrom görcsbe rándult.

-Amy olyan gyönyörű vagy.-simít végig az arcomon.

Bizsergés fut át az egész testemen, érintése hatására.

-De nem csókolhatlak meg-néz rám

Pedig úgy vágyom rá. Istenem. Azok a telt ajkak, annyira hivogatóak.

-Miért nem?-nézek fel rá félénken.

-Nem akarlak bántani.

-Miért bántanál? Miröl beszélsz?-értetlenkedem.

-Nem értenéd. Majd egyszer talán megtudod.

Zavartan néztem az elöttem lévő tökéletességre.
Furcsa, hogy most nem rettegek. Megnyugtat a tudat hogy velem van.

-Haza vigyelek most, vagy miután vége a munka időmnek?-kérdezte

-Melyik lenne jobb?

-Ha most haza ugranék Veled-mosolyra húzza a száját

-Rendben, akkor menjünk-mentem az ajtóhoz. Majd kiakartam nyitni de nem sikerült, erre rángatni kezdtem.
-Oh, hogy még mindig be van zárva?!

Calum hirtelen megfogta a csípőm majd óvatosan arréb tolt, és kuncogva kinyitotta az ajtót.
-Kine tépd nekem!-vigyorog továbbra is
-Nem vicces!!-teszem keresztbe a kezem és a csomagommal együtt kimegyek az épületből, egy félistennel a nyomomba.
Calum udvariasan kinyitotta a kocsi ajtaját, és még a lépcsőn kivette kezemből a táskát majd a kocsi csomagtartójába helyezte.

-Izgulsz?-kérdezte mikor már bőven úton voltunk.
-Honnan jut eszedbe ilyesmi?
-Hát, harapdálod a szád, szorongatod a kapaszkodót és teljesen meg vagy feszülve.
-Ööhm...khm..é-én nem-dadogtam
-De nehogy elkezdjen vérezni a szád mert, akkor lehet vége van mindennek.
-Ezt hogy érted?-néztem rá furán és végre békén hagytam az ajkaimat.
-Mindegy-koncentrált az útra. Az a látvány amit így nyujtott pedig eszméletken szexi volt.

-Itt is vagyunk.-parkolt le egy nem túl nagy, de nem is túl kicsi ház elött. Pont tökéletes, mint a tulajdonosa..khm. Ja semmi..

-Kiszálsz még ma?-kopogott az ablakon.
-Persze, csak kicsit elbambultam.-turtam bele a hajamba majd kipattantam a járgányból.

Calum a csomagom felkepva mutatta az utat.



Rövid:(( sorry guys♡😔

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Mar 05, 2017 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Why am I here?Where stories live. Discover now