Se vele, se nélküle

#1

-Boldog szülinapot! Boldog szülinapot! Boldog szülinapot, Virág! Boldog szülinapot! -énekelték nekem, miközben lementem a lépcsőn.
-Boldog szülinapot, húgi! -mondta ki először a nővérem, Szonja.
-Boldog születésnapot, kislányom!-mondta anyu.
-Köszönöm! Tényleg köszönöm! -vettem át a tortát, amin 14 szál gyertya égett.
-Mi a program mára? -tette fel a kérdést anyu.
-Arra gondoltam, talizom Ákossal. Ma elvileg úgysincs semmi programja.
-Ó, értem. És mikor tervezed a találkát? -érdeklődött Szonja.
-Miért kérdezitek?
-Jajj, Virág! Csak a nagyiékhoz mennénk ebédelni. Tudod. Szülinapi ebéd. Ha csak nem akar elvinni a kis barátocskád kajálni valamilyen puccos étterembe...
-Miért kell ennyire gyűlölni őt? Anya, Ákos jófej srác, és...- mondtam volna tovább, azonban a nővérem félbeszakított.
-Tudjuk, tudjuk. Jófej, meg aranyos, meg cuki, meg minden. Még csak 14 vagy! Ráérsz.- bökte oda nekem, majd a homlokomra adott egy puszit.
-Na akkor még egyszer megkérdezem: van valami program ma délben, vagy mehetünk a nagyiékhoz?
-Mondtam már, talizunk ma, és...- ismét folytattam volna a mondatom, de a telefonom a zsebemben megszólalt.
Ákos hívott. A kezemben lévő csokitortát lepakoltam az asztalra, és már fel is vettem a telefont.
-Szia te kis szülinapos!
-Szia, Ákos!
-Na, ugye még tervben van a tala?
-Persze!
-Délután kettő megfelel? Elmegyünk egy nagyon király helyre.
-Tökéletes, köszönöm.
-Szeretlek.
-Én is.
-Szia!
-Szia!- tettem le a telefont.
-Na, akkor mehetünk a nagyiékhoz?
-Igen, persze. Csak délután kettőig végezzünk, ha lehet.
-Hol találkozol a lovagoddal?- kérdezte Szonja elfojtott nevetéssel.
-Azt mondta, elmegyünk egy nagyon király helyre.
-Már minden világos...
-Hagyd már abba!
-Jó, na. Inkább fújd el a gyertyát, kívánj valamit, öltözz, és megyünk a nagyiékhoz.- tanácsolta a nővérem.