Vigyázat! Love Forever

3.rész-Vita

Maya POV
Reggel a nap besütött a szobám ablakán. Ez volt az ébresztőm. Egyáltalán nem örültem neki. Főleg, hogy Február közepe van. 2 nap múlva Valentin, de nincs senkim. Ez olyan szívás.
Nyűgösen bár, de elvégeztem reggeli teendőimet. Lementem, hogy rávegyek valakit a futásra, de meglepetésemre Jimin már fel volt öltözve futós felszerelésbe.
-Mehetünk? - jött közelebb hozzám
-Persze. Nam, elmentünk - ordítottam még be a konyhába kifele menet.
-Jó futást. Park, a szabályok maradnak!! Nem megszegni!!! - jelentette ki bátyjám
-Milyen szabályok?? - kíváncsiskodtam amint kiértünk az utcára
-Semmi, csak hogy nem szabad rádmászni. Egy picit tartunk tőle, hogy mut csinálna velünk, ha bármelyikőnkkel összejönnél, ezért nem kockáztatunk.
-Na szép. Ezért még beszédem lesz vele. Lassan kalitkába fog zárni engem. Még azt is meg fogja tiltani, hogy ránézzek egyetlen egy fiúra is. Rosszabb, mint egy féltékeny barát.
-Hahahaha. - tört ki belőle a nevetés - Csak félt téged.
-De nem kéne ennyire. Nem vagyok már 5 éves.
-Ez igaz, de felnőtt se még!!
-De már nincs messze.
-Addig is vigyázunk rád. Na gyere. Fussunk is most már, ha már azért jöttünk el.
-Oké.
Ugyan azt az utat tettük meg, mint tegnap.
-Nem tudom te hogy vagy vele, de én szívesen lefutnám mégegyszer. Nem fáradtam el.
-Mehetünk még egy kört. - egyezett bele
-Szupi. - majd elrohantam, hogy versenyezzünk
-Héé!! Ez így nem ér!! Előbb indultál!!! Na mindegy. Így is megelőzlek.
-Kétlem - ordítottam hátra neki.
Teljesen kifáradva értem vissza a házhoz.
-Hah! Nyertem - léptem be az ajtón.
-De csaltál!! - tettetett sértődést
-Így jártál. Na gyere, igyunk valamit.
-Jó ötlet.
-Mit kérsz?? - kérdeztem tőle, amint a konyhába értem - Sziasztok.
-Szia. Jót futottatok?? - szólalat meg NamJoon
-Igen.
-Mindegy. A víz is jó. - hallottam meg hátam mögül egy hangot, majd két kart éreztem meg nyakamnál.
-Tessék - adtam át neki az egyik poharat, amit a kezemben tartottam.
-Jimin!!!!! Mit mondtam a szabályokról???? Azt, hogy betartani, nem???? Vagyis nem érhetsz hozzá!!! - förmedt rá testvérem
-Elég!!! Nem vagyok játék!!! Szeretném ha nem tiltanál meg mindent.
-Maya ezt már beszéltem veled. Csak meg akar védeni. Semmi rossz nincs ebben. - próbált nyugtatni Jimin
-Csak, hogy ez már sok nekem.
Leraktam a kezemből a poharat, majd felrohantam az emeletre, és bezárkóztam a szobámba, ám annyi erőm már nem volt, hogy elmenjek az ágyamig, így az ajtónak támaszkodva ültem a földön felhúzott lábakkal, és úgy adtam ki magamból a sírást.
Nem tudom mennyi idő telhetett el, ám kopogásra lettem figyelmes. Feltámászodtam helyemről,letörlöltem a könnyeimet és kinyitottam az ajtót.
-Bejöhetek?
-Gyere. - szipogtam
-Gyere, üljünk le - utasított. Így is tettünk. - Miért vagy ilyen feszült?? Minek nem örülsz??? Tudod, hogy a bátyjád, csak jót akar neked.
-Tudom, de néha túlzásba viszi - törtek elő újra a sós cseppek szememben. Amint meglátta őket, letörölte arcomról, és szorosan magához szorított.
-Sírd ki magadat nyugodtan. Itt vagyok melletted. - simogatta hajamat
Nem bírtam tovább tartani, így kiadtam magamból ismét.
-Jól van. Semmi baj.
-Köszönöm Yoongi, hogy itt vagy nekem. - mondtam, amint megtudtam szólalani
-Nincs mit megköszönni. Én csak vigyázok rád. Mon is ezt teszi, én meg segítek neki, mert megkért rá. A legjobb barátomnak mindent megteszek. - mondta

Yoongi POV
Ez nem lehet igaz!! Két ilyen normális ember nem veszhet össze. Főleg, hogy testvérek. Felmegyek megvígasztalni Mayát.
Így is tettem. Bekopogtam. Beengedett. Láttam rajta, hogy sírt. Leültünk az ágyára, és úgy kezdtem neki a ,,küldetésemnek".
-Nincs mit megköszönni. Én csak vigyázok rád. Mon is ezt teszi, én meg segítek neki, mert megkért rá. A legjobb barátomnak mindent megteszek - mondtam. Fájt belül, hogy ezt mondtam, de nem vallahatom be neki, hogy tetszik. Monster kinyírna engem. Hiába vagyunk a legjobb barátok, ezt nem szeghetem meg. Nem tudom hogy estem bele a húgába, de minél előbb véget kell vetnem ennek. Tuti nem érez úgy, ahogy én.
Nagy nehezen sikerült rávenni őket, hogy béküljenek ki.
-Komolyan mondom olyanok vagytok, mint az óvodások - nevettem magamat.
-Naaaa ez nem volt szép - boxolt vállamba Nam miközben még mindig testvérét ölelete, ami egy kicsit féltékennyé tett, de ezt nem mutathattam ki.
-Most mi van?
-Semmi - nevették el magukat.
-Örülök, hogy ilyen jól elvagytok, de kész az ebéd! - szólt át a nappaliba Jin
-Megyünk! - kiabáltuk vissza neki
Maya és Jimin már rég átöltöztek. Ugyanúgy ültünk, ahogy mostanában szoktunk.

*Ebéd után este 7 óra fele*
-Nézünk valami filmet?? - kérdeztem
-Jó, csak akkor ne horrort - nyafogott Hobie és Maya.
-Maj ölelgettek minket, ha ilyesztő rész van - húzódott kaján mosoly arcomra.
-Yoongiii!!! - szólt rám NamJoon
-Most mi van?? Nem mondtam neveket.
-Ez igaz. Szóval nyavajgók, benne vagytok??
-Legyen - egyeztek bele.
Elindítottuk a filmet. SeokJin csinált popcornt nekünk. Mivel RapMon nem tudott a húga mellé ülni, csak én, így a végig az én védelmező karjaimat kereste, amit természetesen nem nézett jó szemmel a bátyja, de nem fojtott meg, ami jó jel volt számomra. Persze néha kaptam szúrós pillantásokat, amikor látta, hogy a pólómat áztatja szét, de nem tehettem semmiről. Na jó, igazából de, csak élveztem, hogy végre a lány közelében lehettem.
Elmentünk fürdeni, majd aludni. Lefekvés előtt még beköszöntem a mellettem lévő szobába, hogy tudjam minden rendbe van-e. Szerencsére igen, így nyugodtan feküdtem le az ágyamba, azzal a gondolattal, hogy egyszer megszerzem magamnak. Lehetőleg 2 napon belül, hisz mindjárt Valentin nap.

Nos hát itt lenne a 3.rész. Remélem nem okoztam csalódást. Igen hamarabb hoztam, de ennek az az oka, hogy még 14.-éig meg akarom írni a Valentin napos részt. Remélem nem haragszotok rám emiatt. Ha tetszett voteal vagy/és komment jelezzétek nekem. Most még amíg nincs sok olvasója a storynak addig nem szabom meg, hogy mikor hozom a kövit. Majd arra is sor kerül egyszer. ^-^
Addig is legyetek rosszak. Sziasztok