Vadrózsák

8. Fejezet

Cassie a lakókocsipark bejárata előtt állt, és összehúzott szemmel próbálta kibetűzni a kezében tartott papírlapra írt címet. Elvileg jó helyen járt, valahogy mégsem tudta elhinni, hogy Matt itt lakik. Ez biztosan valami átverés, Malcolm direkt ki akart szúrni vele, és hamis címet adott meg. Most nyilván jót nevet rajta. Cassie mérgesen összegyűrte a cetlit. Már épp indult volna haza, amikor az őrbódéban ülő férfi megszólította:

- Eltévedtél, picinyem?

- Nem, én keresek valakit – felelte.

A fickó felvonta a szemöldökét.

- Na és kicsodát?

- Matthew Willis-t. Egy barátom azt mondta, hogy itt lakik.

- Jól mondta. Harmadik sor, tízes lakókocsi.

Cassie egy pillanatig döbbenten meredt rá, tehát Malcolm mégsem hazudott.

- Köszönöm – motyogta, és elindult.

A lakókocsiparkban nagy volt a nyüzsgés. A sorok közt szakadt, piszkos öltözetű gyerekek rohangásztak, a guruló otthonok ajtaja mögül pedig veszekedés hangjai szűrődtek ki. Cassie újra és újra összerezzent. Még mindig nehezére esett elhinni, hogy Matt itt lakik, s valamiért összeszorult a mellkasa. Ám amikor megpillantotta a harmadik sor elején a lakókocsit, az összes kételye elszállt. A „kerekes ház" oldalára ugyanazokat a figurákat festették, amelyek az iskola falát díszítették. Cassie odalépett az ajtóhoz, és bekopogott. Nem kellett sokat várnia, szinte azonnal kinyitották.

- Cassie! Hát te meg mit keresel itt? – kiáltott fel meglepetten Matt.

Cassie legalább annyira megdöbbent, mint ő. Barátja borzasztóan nézett ki. Máskor sima, egyenesre vasalt haja most összevissza állt, szeme alatt sötét karikák éktelenkedtek. A pólóját egy hatalmas fehér folt szennyezte be, ami leginkább hányadékra emlékeztetett. A kezében egy plüssmacit tartott.

- Én... izé... gondoltam, megnézem, hogy vagy – dadogta Cassie.

- Jól! – vágta rá hevesen Matt, aztán köhögni kezdett, és hirtelen átváltott orrhangra. – Vagyis, egy kicsit megfáztam. De jövő héten már megyek suliba.

- Oké. Elhoztam neked a leckét – mondta Cassie, és átnyújtott a fiúnak egy füzetet.

- Köszi, ez igazán rendes tőled!

- Semmiség! Te is megtetted nekem, amikor beteg voltam. Még sosem láttam belülről lakókocsit! – tette hozzá aztán célzatosan.

Matt láthatóan zavarba jött.

- Öhm... Szívesen behívnálak, de zárt térben jobban terjednek a bacilusok. Nem akarlak megfertőzni.

- Kedves tőled, hogy így féltesz, de én már a múltkor átestem ezen a víruson. Kevés rá az esély, hogy még egyszer elkapjam – felelte negédes mosollyal Cassie. Azt gyanította, hogy a srác titkol előle valamit, s rá akart jönni, hogy mit.

Matt válaszra nyitotta a száját, ekkor azonban kétségbeesett sírás hangzott fel a háta mögül. Matt rémült pillantást vetett Cassie-re.

- Most mennem kell. Majd suliban találkozunk – hadarta, és rá akarta csapni az ajtót Cassie-re, csakhogy a lány megakadályozta.

- Várj! Tudni akarom, mi folyik itt!

Matt fáradtan felsóhajtott.

- Jól van. Gyere be – motyogta, és kitárta az ajtót.