Egy interjút olvashattok itt, ami pár éve készült velem egy kellemes őszi délutánon. A riport az egyik női magazinnak készült.
Délelőtt 10 óra van, 10.15-re beszéltük meg a találkozót. Korán érkezem, mert mindig előbb szeretek ott lenni, mint az aktuális riportalanyom, így megfigyelhetem, amikor megjön. Nem tudom, mire számítsak, eléggé titokzatos az egész, de megnyugtatott a telefonban (nagyon kellemes hangja van), hogy nem kell félnem. No, nem mintha félős lennék, de mégis éreztem valami izgatottság félét. Aztán megjön egy fiatal sportos alkatú srác. Önkéntelenül is kihúzom magam. A fiú túl fiatalnak tűnik, el is megy mellettem és kér a pultnál egy kávét. Nem ő az. Aztán egyszer csak ott áll előttem egy 42-45 körüli kellemes külsejű férfi. A nevemen szólít, és így láttatlanban azonnal tudom, ő az. Rövid, de nem tüsi, gondozott haja van és mélybarna sötét igéző szeme, hosszú pillákkal. Most már cseppet sem bánom, hogy itt vártam rá a kávéházban.
Bevallom, nem tudtam, hogy mire számítsak. Kényes a téma, de az olvasókat pont az ilyen témák izgatják.
Csalódtál? Nem rám számítottál?
Nem, dehogy. Kellemes külsőd van, sőt... (nevettem el magam) Tulajdonképpen nem gondolkodtam rajta, milyen lehetsz, de most már hogy látlak így már megnyugtató (mosolygok). Mesélnél magadról, bármit, amit fontosnak tartasz megosztani az olvasókkal.
Ritkán kell magamról beszélnem. Nem is nagyon szoktam terhelni ilyennel a meghívóimat. 41 (2009) éves vagyok, és teljesen átlagos külsejűnek gondolom magam, se nem elhízott, se nem vékony. Valamikor rendszeresen sportoltam, de mára ez már csak a múlt, azonban vigyázok arra, hogy az étrendem némiképpen egészségesebb legyen, hiszen az ember úgy érezheti jól magát a bőrében, ha figyel az ilyesmire. Nem dohányzom, és csak ritkán iszom, akkor is csak keveset, és általában nem égetett szeszes italokat.
Szépen beszélsz és fogalmazol, látom, hogy erre is odafigyelsz. Milyen iskolákba jártál? Mi a foglalkozásod, mert amiről beszélgetni fogunk, gondolom nem egy hivatalos foglalkozás?
A kötelező iskoláztatásban természetesen én is részt vettem (mosolyog). Egy jó nevű fővárosi gimnázium után felvettek pszichológia szakra. Párhuzamosan elvégeztem a könyvtár szakot is, mert a könyvek mindig is érdekeltek. Később szexuálpszichológiával kezdtem el foglalkoztatni. Amikor végeztem az egyetemen, akkor ilyen téren is helyezkedtem el. Aktívan praktizáltam sok éven át, de aztán egyszer csak jött ez a másik dolog, ami nagyon is összefügg a pszichológiával.
Igen ez után a felvezető után rá is térhetünk a konkrét témára. Tulajdonképpen mi is ez a JátékMester dolog? Mondanál róla konkrétabban is valamit?
A JátékMester mindig az a személy, aki egy játékban irányítja a folyamatot, azaz úgy lehet elképzelni, mint egy játékvezetőt valamelyik csapatjátékban, de ő nem domináns, hanem finoman irányít, és közben nem tilt. Szóval összetettebb és bonyolultabb, mint egy játékvezető valamelyik meccsen. A JátékMester tulajdonképpen alárendelt személy, hiszen javasolhat, de nem parancsolhat (kivéve, ha kimondottan nem erre kérik). A JátékMester mindenben partner és egyúttal vigyázó személy is, hiszen irányítás nélkül bármely játék elfajulhat. Ilyenkor figyelmesen és gyengéden át kell terelnie az energiákat, úgy, hogy maga a játékos vágya és élménye ne sérüljön.
Ez eléggé szakszerűen hangzott, úgy, mintha valójában egy játékról szólna a dolog. Igen finoman fejezted ki magad, de most már elárulhatjuk az olvasóknak, hogy miről van szó? Ez az általad játéknak nevezett dolog tulajdonképpen SZEX (így nagybetűkkel)?
![](https://img.wattpad.com/cover/101747999-288-k693860.jpg)
YOU ARE READING
A Játékmester
RomanceHelyezd magad kényelembe nálam. Egy olyan oldalon jársz, amelynek melegére mindig is vágytál, de sohasem merted megtenni, hogy rám klikkelj. Most mégis itt vagy. Tudom, okkal. Jól tetted, hogy adtál egy esélyt magadnak arra, hogy egy érdekes játékba...