A maffia mentett meg

1.fejezet

Ez a nap is úgy indult mint a többi egy újabb kiválasztás. Épp indultam készülődni amikor Dévid jött velem szembe a folyosón.

- Hova-hova?- kérdezte azzal az undorító mosolyával, amit inkább hívnék vicsorgásnak.

- Készülődni mennék a kiválasztáshoz.

- Úgyse mész el majd gondoskodok róla. - suttogta a fülembe.

Utálom őt utálom az életem. Vinne el már valaki ennél bármi jobb lenne.Folytattam utamat beértem a helyiségbe ahol 4 lány öltözködött és készült rajtam kívül és valamelyik köztük az a szerencsés, aki hazamehet. Elkezdtem készülni felvettem a piros csipkés fehérnemű szettem a vékony fekete köntösömmel és fekete magassarkúmmal ,igen egy ribancnak érzem magam, de ez mindig így megy már megszoktam. Kifésültem a hajam és egy alap sminket tettem fel. Hát akkor induljunk neki egy újabb megalázásnak.

-Lányok indulás. - szólt nekünk Andrew az egyik segítője Dévidnek.

Mindenki kiállt a saját helyére és vártuk azt a bizonyos nevezetes maffiát. Ott álltunk már vagy 10 perce amikor nyitódott az ajtó és bejött 5 igazán jóképű és fiatalember Dévid vezetésével.Egyből a szemem egy barna göndör hajú zöld szemű fiúra esett aki nem félt végigmérni engem.

-Na fiúk ők itt a lányok .Hayle,Trixi,Bella,Kristen és Zoé. Remélem sikerül választani,de ha egyet tanácsolhatok az utolsó barnát hagyjátok ki kényszeres drogos. -és kezdi szívem szerint lerúgnám a fejét de nem tehetem.A fiúk mind rám néztek, de én csak a földet bámultam és próbáltam visszatartani a kitörni készülő könnyeim.

-Levennétek a köntöst lányok?- kérdezte a szőke tag.

Mi engedelmesen levettük és elkezdtek minket végignézni felnéztem és egy zöld szempárra esett a pillantásom.Elmosolyodott. Szomorú kis mosollyal viszonoztam. Végeztünk visszamentünk a helyünkre és kínzó percek jöttek amíg a fiúk megvitatták a dolgokat,bár mondjuk nem nekem én úgyis maradok. Déviddel a nyomunkba kimentünk vissza.

-Nos a döntést meghoztuk..kezdte idegőrlően az egyik barnahajú...

-Nehéz volt, de sikerült ,a választásunk nem más mint Zoé. - hirtelen felnéztem azt se tudtam hogy képzelődök vagy sem. Ránéztem Dévidre rajta is az a sokkolt kép volt mint rajtam lehetett.2 év szenvedés után kiszabadultam el sem hiszem.

-Biztos vagytok benne, hogy őt akarjátok adok helyette 2 lány 1 áráért. –felhorkantottam

-A döntés végleges menj pakolni Zoé. –a hogy kimondták rohantam is elővettem a bőröndöm és minden cuccomat amit csak találtam bepakoltam felvettem a farmerom és egy felsőt. A fiúk a szerződést írták alá mikor odaértem a göndörke elvette a kezemből a cuccomat és megint elmosolyodott én meg elpirultam.

-Hát akkor jó szórakozást vele fiúk. Ha nem teszik, bármikor visszahozhatjátok. - csak úgy köpte a szavakat Dévid.

-Arra szerintem nem fog sor kerülni. –mondta neki a zöldszemű. Én egy önelégült mosollyal az arcomon hagytam el ezt a porfészket Dévid arca láttán. Ott kint egy autó várt minket, és ahogy a kocsi elindult megkezdődött az új életem ami remélem most már helyes útra tér, bár azért vannak félelmeim, hogy mit kell majd csinálnom ennek az 5 fiúnak, akiknek ráadásul még a nevüket se tudom, de csak reménykedek hisz a remény hal meg utoljára. Nem igaz?

Remélem tetszett nektek ez a rész nagyon új vagyok még itt de próbálkozom. :D