A maffia mentett meg

4.fejezet

Zoé szemszög:

Hatalmas fejfájással ébredtem, a tegnap történtek addig vannak meg, hogy Harry a fülembe suttog és utána már teljes képszakadás. Olyan nehéznek érzem a testem, felnéztem és Harry feje a mellkasomon volt. Mi történt itt? Megpróbálok csendben kimászni alóla.

-Baba feküdj vissza.- ó ne fent van. Teszem, amit kér, nem akarok korán reggel veszekedést.

-Harry?- szinte suttogva kérdezem.

-Hmm?- nyögi.

-Ömm... szóval ugye mi nem?- jaj de ciki, csak mondjon nemet.

-Hogy szexeltünk e? Nem nyugi.- köszönöm.

-Huhh akkor jó.- megnyugodtam egy kicsit.

-Bár mondjuk, ha rajtad múlt volna, biztos vagyok benne hogy igen.- várj micsoda, hírtelen felülök és ránézek a vigyorgó Harryre.

-Micsoda?

-A kocsiba le akartál teperni itthon is miközben hánytál, de tartottam magam.- ez a mondta után belemarkolt a fenekembe.- De ha gondolod most meghet.- elkezdett visszahúzni az ágyba.

Hirtelen felugrottam és hevesen rázni kezdtem a fejemet.

-Inkább csinálok reggelit, gyere le te is. Lementem a konyhába és csináltam Harrynek bundáskenyeret magamnak meg elővettem a háztartási kekszet és egy algópirint. Míg csináltam a reggelit két kezet éreztem meg a derekam köré fonódni és kaptam egy nyakra puszit, ez a tette után végig futott rajtam a hideg, amit Harry is észrevehetett, mert jót kuncogott rajtam. Gyorsan kiraktam egy tányérra az elkészült bundás kenyereket és letettem az asztalra. Harry jóízűen ette a neki szánt ételt, míg én csak majszoltam a háztartási kekszet.

-Lehet nem kellett volna annyit innod?- kérdezte felhúzott szemöldökkel.

-Sajnálom.

-Ha nem vagyok ott bármi történhetett volna veled ugye tudod?- bólintottam míg egy újabb kekszet vettem a számba.

-Én felmegyek egy kicsit jó?- válasza csak egy bólintás volt. Felmentem a szobámba és megigazítottam az ágyam Harry egyszer csak kivágta az ajtót. Megijedtem és megfordultam.

-Minek igazítod meg, ha most úgyis összegyűrjük?- letepert és felém mászott és a nyakamat kezdte csókolgatni. Bevallom jól esett, de még mindig félek a szexuális kapcsolatoktól, mindig a Dévid jut eszembe és a fájdalmak, amit okozott.

-Harry kérlek, ne tedd.- minden erőmmel próbáltam leszedni magamról.

-Nincsem kérlek cica úgysem vagy már szűz, akkor miért félsz annyira?- elkezdte feltűrni a felsőm. Hirtelen pánik tört rám minden áron menekülni akartam és ehhez a legrosszabb dolgot tettem, megpofoztam. Gyorsan kimenekültem előle, próbáltam hátrálni, de a falnak ütköztem, Harry elkezdett felém közeledni a szemei már nem a csillogó zöldek, hanem sötét feketék voltak. Nagyon féltem ettől a Harrytől.

-Hogy merészelted?- támaszkodott meg kezeivel a fejem mellett.

-S-sajnálom Harry.- felhorkantott.

-Te csak állandóan sajnálsz mindent Zoé ÁLLANDÓAN.- üvöltött. Szememből a könnyek elkezdtek folyni. Észrevette őket és mintha észhez kapott volna visszavett az arcából. Egyik kezét felemelte azt hittem megüt, ahogy Dévid is szokta, de nem e helyett letörölte a könnyeimet.

-Hogy vesztetted el a szüzességed?- rájött, ez az, amit nem akartam, ha meg tudja egy meggyalázott kihasznált nőként fog rám tekinteni. Nyeltem egy nagyot.- Hogyan, ki állttal?- kérdezte újból.