A maffia mentett meg

10.fejezet

Zoé szemszöge:

Hirtelen lendülettel csapódott ki az ajtó és Dévid lépett be rajta egy tányérral és egy pohárral a kezében. Lerakta elém az ennivalót majd leguggolt elém és egyik kezével megfogta az államat és kényszerített, hogy rá nézzek.

-Egyél virágszálam szükséged lesz az energiára.- vigyorgott rám undorító vigyorával

Amit kiment rögtön a tányéron lévő kenyérért nyúltam és a pohárban lévő vízért. Miközben ettem csak azon járt az eszem, hogy mit akar velem csinálni megint. Nem tudtam sokáig a gondolataim közé bújni ugyanis megint kinyílt az ajtó majd Petrik jött be rajta. Egyetlen egy szót sem szólt csak felrántott a földről és elkezdett felfele rángatni. Egy régi házban lehettünk kitudja hol valószínűleg a semmi közepén. Belökött egy ajtón ami Dévid hálószobájába vezet. Ne csak ezt ne. Könyörgöm, ne történjen meg minden, amit egyszer már átéltem Déviddel. A fürdőszobából lépett ki testét csak az, alsógatyája fedte. Magabiztos lépésekkel elindult felém, én azzal a lendülettel hátra, amíg a fal engedte.

-Hiányoztál már.- markolt bele fenekembe.

-Ne, kérlek.- próbáltam eltolni magamtól hozzáteszem sikertelenül.

-Tudod akármit mondhatsz itt úgyis az van amit én akarok.- suttogta fülembe.

-Rohadj meg.- köptem felé a szavakat.

Felkapott majd az ágy fele indult meg velem. Hiába próbáltam ellenállni annak, hogy kikössön teljesen erőtlen voltam, nem mellesleg ő sokkal erősebb is volt nálam. Leugrott az ágyról majd egy kamerát helyezett el az ággyal szemközti polcra.

-Mit csinálsz azzal a kamerával?

-Csak megmutatom Harrynek, hogy milyen jól is szórakozunk mi.

Köpni nyelvi nem tudtam olyan gyorsasággal ugrott rám és szakította szét a felsőmet, miközben hozzám dörgölőzött. Éreztem ő már teljesen készen van arra, hogy magáévá tegyen úgy, ahogy régen is csinálta. Éreztem kezét lesiklani a bugyimhoz. Rángatóztam amennyire a kötelek engedték, ami nem tetszett neki, mert egy hatalmas pofonnal jutalmazott. De ki ne próbálna meg minden erejével ellenállni? Lehúzta bugyimat majd belém hatolt. Ő élvezte a dolgot, de én nem. Én kínlódtam a fájdalom miatt. A szobát a sikolyaim fedték be és Dévid élvezetének hangja. Órákkal később mikor végzett kihúzódott belőlem majd a kamera elé sétál majd ennyit mondott: „A helyedben sietnék, Harry kitudja, meddig bírja még".

-Imádtalak, mint mindig.- mondta míg oldozta le kezeimről és lábaimról a kötelet.

Felráncigált az ágyról majd kilökött az ajtón egyenesen Petrik kezeibe. Ha ő most nem tartana, akkor valószínűleg a földön feküdnék. Utunk egyenesen vissza a pincébe vezetett, ahol megint a sötétség várt.

Harry szemszöge:

Zayn és Louis itt vannak, nálam a többiek intézik a feladataikat. Mondanom sem kell, hogy szinte alig aludtam az éjjel, csak is Zoén jártak a gondolataim, hogy miket élhet át, mit csinálnak vele.

-Héjj haver, üzeneted jött.- adta oda a kezembe a telefonom Zayn.

Megnyitottam, ne kérlek, ez nem lehet igaz. Megint bántja. Megerőszakolja. Kikötötte, csak Zoé sikolyait hallom, miközben nézem, mit csinál vele ez a paraszt.

-Mi a fasz?- adtam vissza Zaynnek a telefont.

-Ez egy beteg pszichopata állat.- dühöngött mellettem Louis.

-Megint megtörténik vele.-temettem arcomat a kezembe.

-Megint?- éreztem, hogy Louis leül mellém.

-Tudod nem akarta nagyon elengedni Dévid az elején Zoét.. Amikor minden hülyeséget mondott csak azért, hogy ne kelljen nekünk?-Louis csak bólinott- Ezért volt, mert nem egyszer bántalmazta már szexuálisan.

Mielőtt Lou válaszolni tudott volna Zayn közbeszólt.

-Srácok, azt hiszem, tudom, hol van ez a hely, vagyis sejtem.

-Hol van, honnan tudod?- ugrottam fel az ágyról és álltam meg előtte.

-Mikor még egy másik bandában voltam, volt egy ugyanígy kinéző szoba, amennyit látok belőle. Már régóta elhagyatott ez a hely, rajtunk kívül nem tudott róla senki.

-Akkor most azonnal indulunk.

Miközben száguldottunk végig az utcákon, megjegyzem nem a megengedett sebességhatárt megütve, előtte tettünk egy kis kitérőt és elmentünk a fiúkért is. Majd Carlhoz.

Tudni illik, Carl tartozik nekem egy szívességgel, mert megmentettem a családját és feleségét az egyik maffia csapat elől. Ez a szívesség pont jól jön most nekem. Megálltunk a ház előtt majd felcsengettem.

-Carl beszél.-szólt bele a kapu telefonba.

-Itt Harry, kéne egy szívesség.- majd csak a kapu telefon pityegését hallottam, a kapu máris nyitódott.

-Helló Harry, mi a pálya?- kezelt le velem és a többiekkel is.

-Nincs időm erre Carl sürgős.

-Na mi a baja a nagy Stylesnak?- gyújtott rá a cigijére.

-Kéne a segítséged, elrabolták Zoét és most bántalmazzák.

-Ki az a Zoé Harry?- felesleges kérdések, kit érdekel most, csak menjünk már.

-A barátnőm.- mondtam egyenesen szemeibe nézve

-Csak nem? Szerelmes a nagy maffia vezér?- tágultak ki szemei a meglepődöttségtől.

-Kérlek ne most, kegyek az órája Zoénak.- szinte már könyörögve mondtam.

-Rendben, mit kéne tennem?

Fél óra alatt megbeszéltük a tervet nagyjából. Zayn felvázolta nekünk a ház felépítését. Carltol erősítést kértem, mivel nem tudhatjuk hány emberre számíthatunk. A tervünk a következő volt: Liam Carl és én fogunk bemenni először, míg Louis Zayn és Niall hátul. Carl emberei pedig fedezni fognak minket. Az én utam ezután a pincébe vezet, amit mondott Zayn, mert valószínűleg ott tartják Zoét. A többiek addig szedik le az embereit Dévidnek. Egyetlen kérésem volt feléjük, ha megtaláljak Dévidet és Petriket ne öljék meg őket, hanem tegyék a furgonba és vigyék el hozzánk. A tervünk szép és jó, de reméljük be is válik.

Oda adtam Zaynnek a kocsimat, míg a többiek követtek minket. Egy köves poros úton mentünk a semmi közepén, míg megláttunk egy romos házat. Nem mentünk túl közel nehogy meghallják az autót. Kiszálltunk mindannyian, összesen 15-en voltunk. Ránéztem a fiúkra, majd Carlra és egy bólintással jeleztem, hogy indulhatunk.

Tarts ki Zoé, itt vagyok.