1 rész

30 3 0
                                    

-Na végre!!-kiáltották egyszere mind a 7-en. Ó, 3-an úgy látszik nem jönnek. Hála az égnek. Annyival kevesebb idióta.
-Nektek is sziasztok.-forgattam meg szemeimet és mit sem törődve kinek az őlébe, bele vágtam a rakományt.
-Héééé!-nyafogott Rodrick.
-Ne nyafogj már kislány!-szóltam rá mire bekussolt. Körbe nézek a társaságon és 2 ismeretlen alakkal találom szembe magam.-Kik az új szerencsétlen emberek??-mutattam a két idegenre.
-Miért lennének szerencsétlenek?-kérdezte Max.
-Mert egy társaságba keveredtek veletek...
-Na jó, ha valami nem tetszik ott a szobád, ellehet menni!-mondta Max. Megforgattam a szemeimet.-Ha ennyit forgatod a szemedet...-nem vártam meg mit mond, inkább felmentem a hálómba aztán rájöttem, hogy tusolnom is kéne így hát eképpen cselekedtem, majd fogatmostam és indultam aludni. Az ágy a világ legjobb találmánya.befészkeltem magam, de képtelenség volt ezektől aludni. Hozzájuk képest a szirénázás szinte semmi. Ránéztem az órámra ami 02-őt mutatott, de ezek még mindig röhögnek. Eszembe jutott, hogy a fürdőszobában hagytam a telefontöltőmet így kimentem érte. Már majdnem bent vagyok, amikor is valaki nekem vágja az ajtót én meg egy hangos puffanással érek a földre.
-Ne haragudj. Jól vagy?
-Persze. Annyira kellemes érzés amikor az ajtó ad egy pofont...-mondtam gúnyosan majd felkeltem a földről és mit sem törődve a sráccal hozom ki a töltőt és trappolok vissza a szobámba. Pár perc után nyílik az ajtó.
-Sky, ami azt illeti itt alszanak a srácok és nem igazán van hely szóval ezt a két illuminált állapotban lévő embert beadom neked.-azzal ki is ment. A két jómadár ácsorgott még egy darabig majd a lábuk feladta a szólgálatot és egymásra estek. Jó nekik a földön úgy hiszem. Végre aludhatok. Hát ezt nem hiszem el. Miért horkolnak úgy mint egy vadállatok??! Odamegyek melléjük beléjük rúgtam mire felkeltek.
-Mi a fasz?!
-Horkoltok.-mondtam majd vissza feküdtem aludni. Most sikerült előbb elaludnom mint ez a két tökkelütött. Reggel én voltam az aki utoljára kelt. Felöltöztem, de hezitáltam, hogy shortot vagy szoknyát húzzak, de a short mellett döntöttem. Lerobogok a konyhába ahol azt hittem, hogy a hullaházban vagyok. Mindenki a fejét fájlalta és olyan lehangolóan néztek ki, hogy depressziós lettem amint rájuk néztem.-Reggelt!-köszöntem nekik. Válaszul csak egy zúgást kaptam tőlük. Elvettem egy almát és azt kezdtem majszolni. És csak ültünk aztán megérkezett egy tag. Csak most tűnt föl, hogy 5-en voltak. Akkor még van egy fiú, aki már itt is van. Na várjunk csak. Ezek aludtak a szobámban. Hogy nem vettem őket észre??! Na mindegy. Miután kezdtek feléledni a többiek bementünk a nappaliba, akarom mondani, utánnam jöttek, Rodrick és az egyik idegen levágódott mellém, míg Max a karosszékben foglalt helyet, a többieknek meg ott a szerett föld.

ElválasztvaWhere stories live. Discover now